Egy kőbányai vegyes

A Zila vendéglő az ittjartam adatai (értékelései) szerint az első 10-ben van Budapesten. Én meg még nem is jártam ott. Ha viszont nem megyünk el oda, amiket egymásnak ajánlgatunk, akkor meg minek van ez az oldal és minek írunk ide bármit is? Tehát tegnap felkerekedtem és elmentem a Zila vendéglőbe enni és tapasztalni. Hát, így utólag nem egyértelmű az a helyezés. Mert vannak itt azért jó dolgok is, meg nem annyira kiválóak. Klasszikus, óvilági, magyaros vendéglőt ritkán találni Budapesten, itt meg kb.100 méterre egymástól kettő is van Kőbányán, a Torockó meg ez. Hosszú, növényekkel díszített bejáró, aztán kisebb-nagyobb termek nyílnak jobbra meg előre. És el vannak nevezve ezek a térségek, láthatóan. Valami rendezvények voltak vagy lesznek itt, mert majdnem üres volt az egész intézmény, de engem kitereltek egy külön kis átjáró-szobába, hogy oda lehet leülni, mert a többi részen ez meg az van vagy lesz. Jó, rendben, bár nem voltam ettől nagyon elragadtatva. Ugyanis egy afféle székraktár, vagy mi volt ez, több sorban székek egymásra pakolva, más termekben meg díszítették az asztalokat, terítettek szépen. Ettől egy kicsit úgy érzed, hogy valami alacsonyabb rendű vendég vagy, nem? Légkondicionáló egyáltalán nem működött sehol. Az étlap kicsit igénytelen, átragasztott, tollal átírt árakkal, viszont ígéretes fogások vannak. Ha jól emlékszem, a legolcsóbb leves kb. 1600 forint volt, ez a fácán erőleves, ezt kértem. A többi étel sem drága. A fácán erőleves kis tésztába csomagolt húsos csomagocskákat tartalmaz. nem egy kiváló minőség. de sokkal jobb az átlagosan fellelhető erőleveseknél. Kaptam hozzá friss, vágott zöldpaprikát is, meg pirospaprika-sűrítményt is. Ez egy négyes minőségű leves. Az étlapon külön szekció a belsőségek, ritkaság az ilyen, na, erre is ráörültem, és innen is, igaz, véletlenül, a legolcsóbbat választottam, a vese-velőt. (3600 forint) Nagyon régen nem találkoztam vele, nagy reményt fűztem hozzá. Szépen tálalva hozták, az uborkát is, amit mellé kértem. Viszont határozottan ízetlen volt, vagyis nagyon visszafogott ízértékkel bírt. Gondoltam, sóval és borssal javítom, de nem volt az asztalon, a teremben sem só és bors. Kimentem szólni, kérni. Elnézést kértek és hozták. Egy kicsit finomabb lett. Ugyanígy jártam a korsó Pilsnerrel is, nem volt rossz, de nem volt jó sem. Hideg volt, de nem elég friss. Tulajdonképpen minden komponense az ebédnek a hármas és a négyes körül mozgott, de dicsérjük meg a kínálatot, a ritkábban kapható ételeket, (békacomb is volt az étlapon, azt is kértem, de a valóságban nem volt). A kiszolgálás alapvetően barátságos, bár, mintha nem igazán értek volna rám néha, Szóval, nem tartom ezt a helyet kiemelkedőnek, de a ritkuló, régi, hangulatos, magyaros vendéglők egyike még lehet.