Az előtér részben kávézót alakítottak ki, Caffé Perté hagyományos olasz pörkölésű kávét kínálnak, továbblépve egy önkiszolgáló menza jellegű térbe érkezünk. Tálcát veszünk, toljuk az üvegpult mellett, nézzük az ételeket. Az elején 2 féle leves volt, libaleves zöldségekkel, csigatésztával, illetve burgonyakrémleves krutonnal. Utána kb. 5-6 féle étel: székelykáposzta, grllezett sajt salátaágyon, marengói paradicsomos csirke, valami rakott zöldség. A ludaskása már elfogyott. Az ételeket dekára + a húst, sajtot darabárra adják. Egy nagy adag kimért étel, 1 szelet hússal - 1 fogás - 1900 Ft-ba került. Van minden nap ebédmenü, kis- vagy nagy adag, de nem volt egyértelmű, hogy a leves a kisadag-e vagy a főétel? Esetleg mindkettő? Minden esetre a kis adag 1300 Ft-ba került, ami elsőre jó árnak tűnt. A leves csészényi, én a libalevest választottam. Elég tartalmas, jóízű volt. A menü főétel viszont nagy csalódás. Szeghalmi pecsenye, ami kb. egy lecsós, pontosabban paprikás szelet, kicsit csípős, főtt burgonyával. Hús minimális volt benne, kis apró farigcsák, viszont rengeteg durvára darabolt TV paprika darab volt benne. A csípősség nem volt zavaró. Voltak ugyan kitéve üvegpoharak, de víz/kancsó sehol. Ez pedig egy menzán alapkövetelmény szokott lenni. Összességében nagyon nem érte meg az árát. A drágább, nem menüs ételek jobban néztek ki, talán így próbálják rávenni a vendégeket a drágább ételekre, hogy a menü inkább silány, hogy ne azt válasszák. Hát, ez ilyen volt. Mondjuk nem bánom, hogy nem itt dolgozom, bár egy menza mindig jól jön egy irodaházban.
