Most akkor ezt hová?

Kezdetben vala a Magyar Népi Iparművészeti Múzeum, mely leledzett a Fő utca 6-ban, közel a Clark Ádám térhez, de aztán megszűnt, ki is van rá régen írva, átköltözött a Hagyományok Házába, ami egyébként meg a Budai Vigadó. De nem volt mindig az, mert volt itt a Magyar Állami Népi Együttes székháza is, máskor pártház is, de volt itt a Népművelési Intézet is, úgy emlékszem, Bíró Zoltán, az MDF első elnöke itt dolgozott a földszinten a rendszerváltás hajnalán. De mindegy, hogy hívják, ki tervezte meg hányban, a Corvin téren álló épületről beszélek, amiben most az ideköltözött Népi Iparművészeti kiállítása van Sisiről, pontosabban "Sisi és a népművészet, A csipke vonzásában" címmel. De a lova legyen kehes annak, aki nem nézi meg az ilyent! Én ezt nem kockáztattam, tehát inkább megnéztem ma és nem bántam meg egyáltalán! Szépen felépített kiállítás, a népi hímzések tájjellegű vonatkozásait a Fortepanról vett fényképek kinagyított másolatai mutatják, gazdagon hímzett ruhák, sokác, palóc viseletek látványában gyönyörködhetünk, és közben élvezhetjük az architektúra szépségét is. A magyarok kedvenc királynéja pompás magyaros ruhákat is hordott, a koronázására is készült néhány, meg a csipkék szerelmese is volt, de, ahogy kivettem a szövegekből a sorok közül, nem annyira politikailag imádta a magyarokat, inkább a népművészetünk és annak elemei érdekelték jobban, meg hát a bécsi udvarból is menekült néha Magyarországra. Lehet, hogy egy egzotikus nép voltunk a szemében, jó színes ruhákban. De szerette ezt és ez a lényeg. Én meg jól éreztem magam a kiállításon.