Kihagyhatatlan 2022. szeptemberben, csoporttal járt ittÉrtékelt: 2022. szeptember 25.
Ajánlom a helyet másoknak is!
A jogerős ítéletet igazságként kell elfogadni. Ez az alapelve a bíróságok, törvényszékek működésének. Az Alaptörvény 25. cikke szerint a Kúria Magyarország legfőbb bírósági szerve (régebben Legfelsőbb Bíróságnak hívták). A Kúria biztosítja a bíróságok jogalkalmazásának egységét, jogegységi határozatai a bíróságokra nézve kötelezőek.
A Markó utca környékét az V. kerületben igazságügyi körzetként is nevezik, hiszen több bíróság és igazságügyi intézmény is helyet kapott itt. Új Igazságügyi Palotaként is nevezték az épületet, amely 1913-1918 között épült e célra, de csak 1945-ig használták. Biztosan sokan emlékeznek rá, hogy a régi Igazságügyi Palota a Kossuth téren a Parlamenttel szemben volt, majd a Néprajzi Múzeum működött benne sokáig. Az igazság istennőjének, Justitiának monumentális szobra eredetileg ott volt látható a földszinti aulában, de a szobrot most már itt a Kúria épület főbejáratánál helyezték el (több "kanyart" követően). Innen indult a csoportos épület látogatásunk, amelyet a Kulturális Örökség napja alkalmából szerveztek. Megnéztük a lépcsőház motívumait az üvegablakokon, a padlókon és a falakon (fasces, azaz vesszőnyalábok, Medusa fejek, Justitia bekötött szemmel), a Kúria korábbi elnökeinek képeit. Megtekintettük az elnöki fogadótermet (a falon egy 1700-ban készült hatalmas flandriai gobelin) és az elnök dolgozószobájába is benéztünk. Végül a legnagyobb tárgyalóterembe mentünk be, ahol egy kis kiállítást néztünk meg a bírói ruházatokról és régi jogi könyvekkel.
Magyarország első törvénykönyveit Szent István királyunk készítette. A következő, több évszázadra meghatározó jogszabály gyűjtemény Werbőczy István nádorhoz kapcsolódik, az 1517-ben készült Hármaskönyv (Tripartitum) nyomtatott példánya a kiállításon is látható volt.
2022. szeptemberben, csoporttal járt ittÉrtékelt: 2022. szeptember 25.
