Kézfogó két part között

Van valami általam ismeretlen oka, hogy az ittjartam-on több budapesti híd is szerepel, de nem mind. De ha már így van, lássuk... tegnap végigsétáltam (századszor?) a Margit hídon, hogy most mit mondhatnék róla amíg az ember fiatalabb volt, hát másért ment itt végig, meg amikor idősebb, akkor is. Úszni a Sportuszodába aktív sportolóként vagy a Palatinusra lazulni, romantikus sétákra, egy időben meg futni a futókörre A Margit híd a budapesti hidak közül az egyetlen, amelyik nem egyenes, megtörik a Margitsziget déli csúcsánál, ezt szabadszemmel is jól lehet látni, meg a térképen is. Na, és más hidakon nincs megálló a közepén, de itt igen. Mondhatnánk, hogy két hídról van szó, de ez nem igaz, egy ez, csak van egy leágazása is félúton. Nem olyan régen hozták rendbe, így fiatalabb formában van, mint a többi híd, bár a Lánchíd éppen most kozmetikázódik, szóval, szép lett a Margit híd, szoboralakok néznek ki az oldalából a Dunára, a koronákra tett kettőskereszteket viszont elfogadhatatlan vandálok mindig letörik újra és újra. Tegnap is legalább hármat láttam letörve, a térfigyelő kamerák ellenére. Nagyon szomorú ez. Népmozgalmak szempontjából is fontos építmény, néha tömegek trappolnak rajta a kormányért vagy éppen a kormány ellen, máskor meg tüntetők lezárják. De itt van velünk, mozgalmas élete van, állandóan hozza-viszi a két part között az embereket, köti össze a főváros két felét.