Never again!

A múzeum - bár meglehetősen parányi kínálattal rendelkezik - gyakran hirdet meg érdekes kelet-ázsiai témájú programokat, kiállításokat és workshopokat, amelyeken érdemes részt venni.
Azonban az ott dolgozó személyzetnek még sok tanulnivalója van udvariasságból és a civilizált emberi viselkedés alapvető szabályairól.
A Múzeumok Éjszakájára tervezett, a mongol kultúrához kapcsolódó programba igencsak belerondított az épületben tartózkodó személyzet sutyerák viselkedése. Az este előrehaladtával a pénztár előtt ácsorgó, a látogatók előtt pompás hátsójával torlaszt képező, minősíthetetlen stílusban kommunikáló pali kedve szerint ráformedt azokra, akik megkísérelték a belépést az amúgy sem tágas, látogatóbarát tereiről ismert épületbe, a pénztárban ülő nő pedig segítségnyújtás helyett megállás nélkül, hangosan panaszkodott a "méltánytalan" körülményekre: mondanivalójának lényege tulajdonképpen annyi volt, hogy a szervezők sajna elvárják tőle, hogy elvégezze a munkáját.

Az ajtóban lebzselő, a belépni kívánó látogatókat rutinszerűen leugató úriembernek talán érdemes lenne néhány leckét vennie illemtanból, a pénztárban terpeszkedő, a vásárlókat asszisztálni nem igazán szándékozó, viszont szünet nélkül lamentáló és kellemetlenkedő banyának pedig olyan munkahelyet kellene keresnie, ahol egész nap a körmét és egyéb szerveit reszelheti, és ahol senki sem várja el tőle, hogy akár egy percig is dolgozzon.

Köszönöm szépen a Hopp F. Múzeumnak, hogy egy kellemesnek ígérkező nyáresti programot sikerült förtelmessé varázsolnia személyzetének hozzá nem értésével és alpári tahóságával!