A SZECESSZIÓ CSODÁJA

Aki szereti a szecessziós stílusú iparművészeti tárgyakat, annak feltétlenül el kell mennie egyszer a Ráth György-villába Budapesten, a Városligeti fasorban. Utána már nem kell, mert biztosan megy magától is újra. Elsőre ugyanis nem lehet mindent alaposan megnézni, emlékezetbe vésni a sok csodát. És a bezárása miatt ideszorult Iparművészeti Múzeum munkatársai rendre olyan tartalmas programokkal jelentkeznek, hogy azokért is érdemes ellátogatni hozzájuk.
Nemrégiben így teremtettem magamnak alkalmat a villa gyűjteményének megtekintésére, amikor a Múzeumok Őszi Fesztiválja keretében A művészi üveg változatos funkciói a szecesszióban címmel tartottak vezetett műtárgybemutatást. Mert imádom a szép üvegeket!
Maga a villa szerényen húzódik meg a kerítés és a szépen gondozott kertecske mögött, külsejében nem is idézi a szecessziót: Az eklektikus villaépületet 1901-ben vásárolta meg Ráth György, amit a felújítás után ő és a felesége műtárgyakkal rendeztek be. Fontos megjegyezni róla, hogy nemcsak elismert műgyűjtő volt, hanem az Iparművészeti Múzeum (IM) első főigazgatója is.
Ma az IM-hez tartozó Ráth György-villa ad otthont a múzeum szecessziós gyűjteménye legszebb darabjait felvonultató, A mi szecessziónk című állandó kiállításnak. De a berendezés, a tárgyak elrendezése nem múzeumi szokványokat követ, hanem mintha egy lakott villában járnánk. Ez talán az egyetlen apróság, amit hiányként fel tudok említeni, hogy bár egy nagypolgári lakásban sétálgat a látogató, mégis múzeumi tárgyakat lát, azokkal ismerkedik. Jó lenne, ha ehhez, mondjuk helyiségenként kapna egy tárgyismertetőt. De a vezetett programokon való részvétellel ezt is magas szinten lehet pótolni.