Értelmes időtöltés

Nagyon érdekes kiállítás nyílt a Magyarság Háza galériájában, (Nem keverendő össze a Magyarok házával, ami most Turul ház, meg az összes többi hasonló nevű intézménnyel.) Szóval, van a Magyarság Háza a Kálmán Imre utcában, meg van a Magyarság Háza galéria a Nádor utcában. Na, erről beszélünk éppen. Szóval, itt nyílt meg ideiglenesen a Krisztus születésének misztériuma nevű tárlat, ami arról nevezetes, hogy csupa-csupa határokon túli magyar művész festette a képeket Ukrajnából, Romániából, Szlovákiából, Szerbiából és Szlovéniából. Meg még arról is nevezetes, hogy mindenki belevitte az egyéni látásmódját, ismert gasztokifejezéssel újragondolt születésmisztérium ez. És ez remek alkalmat adott arra, hogy erről másokkal is beszélgessek. A teremőr úr volt az egyik partner, aztán egy fiatalabb lány, szintén itt dolgozik, meg jött egy katolikus református, aki római hitű eredetileg, de kálvinista oldalnak dolgozik, szóval, igen magasra emeltük itt a közös szakértési mutatókat. Én nagyon élveztem, nekem szabadabbak a gondolataim meg a fantáziám, mint a szorosabb béklyók alatt élőknek. így hát mutattunk egymásnak izgalmas dolgokat, meg egyet is értettünk a végén szinte mindenben. Mert tulajdonképpen miért ne szakadhatnánk el a brutális, barokkos cicomás, sziporkázós ízléstelen giccsektől az egyházi ábrázolások tekintetében? Itt vannak új minták is és lehet rajtuk gondolkodni. Érdekes kép a felnőtt Krisztus az újszülött Krisztushoz mérve, és meg is magyaráztuk. Nem kevésbé érdekes a szűznemzéses bimbózás, vagy a fallikus jelkép, ami kitör a földből és a mennyben található termékenységi szimbólum, ami akár egy űrhajó csóvája is lehetne vagy az oldalt beúszó lény is lehetne akár űrhajó, akár angyal. A tenyérben beépült anyaméh különösen beszédes, ahogy nagyon jól el lehet csevegni a jászlat körülvevő barmok helyett az újmódi kutyákon, macskákon, mint a kisded hozzátartozóin.. Van itt anyag bővel, beszélő művek. A kiállítás ideiglenes, lehet sietni! De annyira azért nem kell.