Ókori Anjouk és Jagellók

Na, most nyilván lehet esztétikáról, történelmi hűségről vagy bármiről vitatkozni, Anjou Hedvig és Jagelló Ulászló szobra úgy néz ki, mint egy perzsa, sumér vagy egyiptomi uralkodópár vagy mindezek tetszőleges arányú keveréke. Még csak nem is azt mondom, hogy tetszik vagy nem tetszik, egyszerűen nem az, amiről szól(na). De hát művészi szabadság van, ezt is el kell fogadnunk. A legtöbb királyunk ilyen-olyan vegyesházi volt a politika színpadán, adták-vették, csereberélték a mindenféle nemzetiségű hercegnőket, királykisasszonyokat, aztán pátoszosan rikoltottak a trónteremben, hogy ereinkben többezer éves magyar vér folyik, és fúj, hazaáruló, aki nem magyar, meg idegenszívű izé... De egy dolog a kiabálás, meg egy másik dolog a valóság, hát az meg így működött. Na, amikor ezt a szobrot állították a Bécsikapu mellé, az Európa Liget elejére, még lengyel-magyar két jó barát, együtt issza a borát, együtt tapsol állami ünnepségen, ha busszal odaviszik. Ma meg már khmmm... éppen a magyar nagykövet kiutasítása van napirendek Varsóban. De ez a litván, lengyel, egyiptomi királyi páron nem látszik, rezzenéstelen arccal ülnek tovább a vár alatt.