Bem József-emlékmű Budapest

A szabadságharc leverése után Törökországba menekült, ott is halt meg 1 évvel később, 1850-ben, miután muszlim hitre tért át, és felvette a Murad pasa nevet. A szobrot 1934-ben állították fel, amely közadakozásból épült. Istók János szobrászművész alkotása, a bronzból készült férfialak kb. az életnagyság kétszerese méretű, a kőtalapzat 450 cm magas. A tábornok jobb keze fel van kötve, ami egy legendás történetre utal, miszerint lováról le sem szállva amputáltatta középső ujját, miután a szászvárosi csatában megsérült. Bal kezével előre mutat, csatára hívva a seregeit. A szobor talapzatán olvasható "Piski" felirat jelentős győztes csatájára emlékeztet. "Erősítésekhez jutva Bem már február 9-én ismét támadásba ment át, Piskinél legyőzte az egyesült osztrákorosz haderőt, és ismét Székelyföldre vonult. "

1850-ben halt meg Törökországban, a lengyelek később hazaszállíttatták a hamvait, a menet Magyarországon is megállt 1929-ben, és mindenki nagyon nagy tisztelettel járult a ravatalhoz itt is. Ezután fogalmazódott meg a szobor ötlete, Istók János készítette el, és a piski csatát idézi fel, mely az egyik emlékezetes győzelem volt a hadjáratok során. De nem csak ennyi nekünk ez a szobor, a legenda 1956-ban folytatódott, amikor október 23-án a műszaki egyetemről kiindult diáktüntetés a városon keresztülhaladva többszázezresre duzzadt. és a Bem szobornál érte el a hangulat a forráspontot, talán innen datálhatjuk hősies forradalmunk rövid, de feledhetetlen történetét. Most a Külügyminisztérium előtti téren várja a bronz hős, hogy néha azért észrevegye, felismerje valaki.