És akkor eleredt a hó

Nem tervezett találkozás, mentem volna már haza, elég volt fázni az utcán, aztán valahol a Róna utca, Thököly út kereszteződésében belefutottam Kesjár Csabába. Na, ez a név nem biztos, hogy mindenkinek mond valamit, de hát én sokáig voltam zuglói is, itt volt a Kesjár család nagy sárga cégtáblája a Thököly úton, Csaba apja is versenyző volt, a motorsportnak élt, a srác, a Csaba meg az egyik legjobb arcú fickó, igazi szívtipró volt a maga idejében, és hát a lányok vagy a kocsikért bomlanak vagy a nagyon jó pasikért, itt meg együtt volt ez is, az is. Magyarország nemzeti reménysége, a várhatóan majd világsikert arató híres autóversenyző 26 éves korában halt meg egy versenyen Németországan, Nürnbergben. Mindez 1988-ban történt, ezért mondom, hogy nem biztos, hogy mindenki emlékszik majd rá. A szobor meg... hmmm.. láttam róla képeket, azon teljesen fehér volt, úgy tűnt, mészkőből van. Itt meg, mintha szürkéskék vagy inkább szürkésfekete fém lenne... és erre elkezdett esni a hó, a képen látjátok, sűrű hóesés burkolta be percek alatt a szobor egész környékét, hát lassan inkább távoztam. De őszintén szólva,.. szóval nem, az arca nem ilyen volt. Ez is valami jóképű gyerek, akit a szobor ábrázol, szabályos hajú ókori harcos, de nem igazán az a bohém jósrác, a Kesjár Csaba.