Ha újra a Dunába pottyan, simán kiúszik, vagy ez a régi usanka, ami a Dunában békalábat növesztett, és így ki tudott jönni a partra, Bárhogy is gondolta, a lényeg, hogy az usanka visszatért. Helyileg a pesti Dunaparton a Parlament előtti lépcsős szakaszon található, én a Tisza-emlékműtől sétáltam észak felé a Margit híd irányába, így hamarosan meg is találtam. A lehető legjobb időpontot választottam - ja, nem. . . - , mármint időjárás szempontjából, borús időben, vizes, csúszós lépcsőkön tipegtem óvatosan, közben esett az eső, fújt a szél, én egyensúlyoztam az esernyővel, kapucnit igazítottam, és persze mindeközben a fotó kompozícióra is próbáltam koncentrálni. Mire végeztem, már zuhogott az eső, de legalább egymagam voltam, ami ritkaságszámba megy. Ugyanis amikor egy új Kolodko-szobor megjelenik, általában a rajongók mind odasietnek, így többen is szoktunk ott lenni, fotózni, legalábbis több alkalommal így történt, ami hirtelen eszembe jut (pl. kutyavásár a Batthyány utcában, virágárusok Pasaréten, hadihajó az Árpád hídnál).