Lajos és az örökkévalóság

A google térkép úgy jelezte, hogy a kút átmenetileg zárva van, de ottjártamkor teljesen jó, hibátlan állapotban találtam, és víz is csobogott benne szépen az I. kerületi Corvin téren, a Budai Vigadó előtti csinos kis téren.
A névadó Lajos, bizonyos Millacher Lajos egy gazdag "szódásember", jómódú polgár volt Budán a XIX. században. Mivel nem voltak gyermekei, ezért vagyonát egy alapítványon keresztül jótékony célokra ajánlotta fel. Több árvaháznak, szegényeknek, népkonyhának is örökül hagyott jelentős összegeket. Ezeken túl 20000 forintot egy díszkút felállítására hagyományozta, azzal a kikötéssel, hogy azt róla, emlékére Lajos-kútnak nevezzék el. A kút középső részén Lajos arcképe is megörökítésre került, ahogy az adományozó megrendelte.
Holló Barnabás alkotása 1904-ben készült el három pályázati kör után, fő alakja egy pogány talán honfoglaló magyar vitéz vagy középkori Mátyás korabeli vadász, aki ivókürtjéből iszik, míg a lábainál a kutyája iszik, vélhetően a kút vizéből. A férfialak vállán egy meglőtt szarvas látható, aki egyébként többféle fegyverrel van felszerelkezve. A vízsugarak oroszlánszájakból ömlenek ki az alsó medencébe. Vannak olyan elméletek is, miszerint az alak maga Nimród lenne a Csodaszarvas legendából, Hunor és Magor apja. A szobrász Holló Barnabás a neves Strobl Alajos tanítványa volt.