Az örök emlékű püspök vértanú

Budapest egyik legismertebb látványossága, minden turista kötelező programja. Persze sokan beérik azzal, hogy az Erzsébet hídról vagy a Duna-partról kattintanak 1-2 zoomolt fotót. Az is igaz, budapesti lakosként én sem járok fel ide hetente. De most úgy adódott, hogy a Filozófusok kertjéhez a Gellért szobor irányából, annak érintésével sétáltam fel.
A szobor a budai oldalon a Gellért-hegy oldalában, az Erzsébet híd budai hídfője fölé magasodik, kb. 40 méter magasságban. Az alkotás két alakból áll, Gellért püspök a központi figura, 7 méter magas bronz szobra, jobb kezében keresztet emel az ég felé, palástja szépen hullámzik, ezt a szobrot Jankovits Gyula készített, míg a másik alak egy már megtérített pogány magyar vitézt ábrázol, aki Gellért lábánál térdel, ez Gárdos Aladár munkája. A szoboregyüttest félköríves csarnok, árkádos épület veszi körül hátulról, a kompozíciót Francsek Imre építész tervezte. A szobrot arra a helyre tervezték, ahol Gellért püspök vértanúhalált halt 1046-ban a pogány Vata-féle lázadás során, legalábbis a legenda szerint, melyet később a történészek is hiteles adatként erősítettek meg. A hegyet akkoriban Kelen-hegynek hívták.
Az összképet az alatta zúduló vízesés teszi teljessé, pontosabban tenné, mert ottjártamkor nem folyt a víz.
Jelenleg éppen zajlik az emlékmű átfogó renoválása, felújítása, ezért a félköríves csarnok fel vvan állványozva. A szobor lábához emiatt most nem lehet odamenni. A felújítást végző munkások azonban voltak olyan kedvesek, hogy felajánlották, készítenek pár fotót a lezárt területen belülről. Csodálatos innen a panoráma, érdemes emiatt is feljönni és persze a szobor is megéri ezt a kis sétát.