Alice Csodaországban

Összességében a Gellért Fürdőben tett látogatás szürreális élmény volt, bár az kétségtelen, hogy a 40 fokos trópusi hőségben kevés kellemesebb programot lehet elképzelni, mint egy remek fürdőben való felfrissülést és hűsölést. A Gellért a Széchenyi mellett a legnépszerűbb, évszázados múlttal rendelkező fürdője városunknak, mely 1918-ban nyílt meg a csodálatos szecessziós épületben, amely a szállodának is otthont ad. A fürdő bejárata oldalról, a Kelenhegyi utcáról nyílik.
A belépő a hírnévnek megfelelően borsos, sőt megkockáztatom, túlárazott a hétköznapi 5300 Ft-os árral (ez az olcsóbb szekrényes belépő, a kabinos még drágább). Cserébe ezért - persze a tradíciókon túl - gyakorlatilag semmi plusz szolgáltatást nem nyújtanak, viszont megdöbbenve látja az ember, hogy bizonyos részei mennyire elhanyagoltak, elavultak, ósdik.
Az egész épület egy hatalmas áttekinthetetlen labirintus, ahol a többségében külföldiekből álló hatalmas vendégsereg tanácstalanul kóvályog-bóklászik. Bár vannak útbaigazító táblák, de azok nehezen észrevehetőek, hasznos lenne például térképes ábra, ami jelzi, hol van éppen az ember az útvesztőben. A vonulási útvonalak nem logikusak, a termál medencékhez szűk folyosókon lehet átjutni a masszírozó fülkék mentén. A legnagyobb probléma, hogy a legtöbb ide látogató nincs tisztában a fürdőkultúra legalapvetőbb elemeivel sem, s erre az itt dolgozók sem hívják fel a figyelmet. Bár 14 éven aluliaknak egyáltalán nem ajánlott a meleg gyógyvíz, mégis sok gyereket látni itt, akik szüleikkel lubickolnak a 40 fokos vízben is, nemcsak a kinti nyitott részben. A szauna és a gőz olyan mint egy átjáróház, percenként nyitogatják az ajtókat, ki-be járkálnak az emberek. Mivel relaxálni nem igazán volt így alkalmam, a bosszankodás helyett inkább humorosan fogtam fel a helyzetet. A szaunába többen érkeztek napszemüvegben, egy francia vendég pedig a doboz cigarettát és öngyűjtót is vitte magával a gőzfürdőbe. Főleg az ázsiai vendégek folyamatosan fényképeznek, szelfiznek (a medencékben is), erre nagyon jól jön nekik a vízálló okostelefon. A legtöbb vendég a szaunát és a gőzt nem törölközővel használja. A fürdő nem biztosít szaunalepedőt vagy/és törölközőt, valójában személyzetet csak a bejáratnál és az információs pultnál láttam. A benti medencénél lévő úszómestert egyszer láttam felbukkanni. Aki viszonylagos nyugalomra vágyik, annak ezt a medencét javaslom, mivel ide csak úszósapkával lehet bemenni, és ennek hidegebb a vize, a többség viszont a meleg termálokban nyüzsög. Szintén nagyon népszerű a kinti élménymedence, ami folyamatosan heringszerűen tele volt. Kint minden napágy foglalt volt. A szauna csak 80 fokra van felmelegítve, bár van kinti és benti is belőle.
Az öltöző szűk, igénytelen, lepusztult. A szekrények közül több nem működik. A legtöbben nem az öltöző kabinokban, hanem a szekrények előtti keskeny folyosón próbálnak átöltözni, így a szekrények megközelíthetetlenek. A női öltözőnél csupán 2 WC van, ami pöcegödör szagot áraszt. A mosdóknál sem szappan, sem kéztörlő nincs.
Összességében van olyan elem/tényező, amire nem szabadna 1 pontnál többet adni, annyira borzasztó, viszont az épület, a Zsolnay csempék és mozaikok, a festett üvegablakok, a színek tényleg gyönyörűek, ez a fürdő egyedülálló az egész világon.
A büfé szintén harmatgyenge, választék semmi, árak viszont az egekben, egy pohár Borsodi 800 Ft, egy szelet bolti Marlenka 750 Ft... no comment.