Bükfürdői kirándulás

Idén tavasszal ismét meglátogattunk egy általunk ismeretlen Hunguest Hotelt, mégpedig a Hotel Répcét, amely nem tévesztendő össze a Réce Gold-dal. Jól megközelíthető, könnyen oda lehet találni, a hotel épülete messziről kimagaslik a többi épület közül. Első meglepetésünk a recepción ért bennünket, amikor megkaptuk a szobakulcsot, amely egy hordót(?) mintázott, hát mit mondjak, elég nehéz volt vele bánni, mondjuk eltenni egy táskába a mérete miatt, egyáltalán nem praktikus. Ugyanezen szállodaláncnak vannak ennél sokkal jobb és modernebb ajtónyitási változata, amely a villanyt is kezeli, a mágneskártya. Ajánlom figyelmükbe. Aztán a szoba volt a második meglepetés. Jó, hogy ketten voltunk csak, de hát akkor is igen kicsi volt. Szekrény helyett egy ún. gardrób helyiség volt, hát mondjuk úgy, hogy elment. Nem éppen díjaztam, hogy a WC egy légtérben volt a fürdővel, és annak az alapterülete is eléggé kicsi volt, tehát összességében szűkösen voltunk. Erkély nem volt, csak ún. franciaerkély, a vizes fürdőruhákat a kád fölé tudtuk helyezni, hogy lecsepegjen. A mosdókagylót nem tudtuk bedugni, nem volt mivel, hogy a fürdőruhákat ki tudjam mosni. A wellnes részlege nem lett volna rossz, ha rendelkezik egy szabadtéri medencével is. Egy aránylag nagyméretű jakuzzi volt és egy kicsi úszómedence. A szauna rész az emeleten helyezkedett el, itt az infrakabinok nem működtek, mindig szólni kellett a fürdőmesternek, azonban elég hamar leállt. Ez így nagyon kényelmetlen volt, 10-15 percenként leszaladni, hogy indítsa már el, inkább nem használtuk. Csobbanómedence nem volt, csak zuhany. A fiatalabbik fürdőmester valószínűleg nem volt elhivatott, eléggé unottan szolgált ki bennünket, a másik úr azonban nagyon aranyos, lelkiismeretes volt. A fürdőköpenyekkel is gond volt, a recepción adtak egy sárga kártyát, de szólni elfelejtettek, hogy a wellnes részlegen ezen kártya ellenében lehet a fürdőköpenyhez jutni. A gyógyfürdőbe a hotel nem adott belépőt, eléggé borsos áron nekünk kellett megvásárolni. Ahhoz képest, hogy 25-28 fok volt, hétágra sütött a nap, egyetlen, félfedett szabadtéri medence üzemelt. Kb. mint a gyufásdobozban a gyufaszálak, úgy araszoltak az emberek, sem leülni, sem árnyékba menni nem lehetett. A fedett gyógymedencék nagyobbak voltak, azonban a két kisebb medencéből délben kizavarták a népet, és nekiálltak takarítani. Ilyennel még nem találkoztam, ezt a munkát jobb helyeken éjszaka szokták elvégezni. A félpanzió keretében az ételek ugyan bőségesek voltak, de a választék a megszokott Hunguest Hotel szinttől szerintem messze járt. Sem a reggeli, sem pedig a vacsora kínálata némi kívánnivalót hagyott maga után. A reggelinél fonnyadt, fás retek árválkodott, kb. 3 féle olcsó szalámi, stb. Volt olyan sütemény, amely a 3 nap alatt végig visszaköszönt.
Megítélésem szerint ennél sokkal jobb hotelek vannak ennél a szállodaláncnál, de ismétlem a félreértések elkerülése végett, most a Répce Hotelről beszélek, és nem a négycsillagos Répce Goldról.