A templom valamennyire talpon maradt, sok évig küzdöttek a rendbehozataláért, most már nagyjából sikerült is. A megmaradás nem sikerült. Nagygéc nem maradt Nagygéc, az ittjartam se hajlandó Nagygécnek nevezni, hanem Csengersimának, pedig az arrébb van rendesen, tehát így temetődik el közigazgatásilag is. Építettek sok pénzért a templom köré egy nagy ősmagyarkodó parkot, őroszlop, őrláng, motívumos kilátó, aztán fel sem szabad menni rá. Be van zárva minden. Egy weboldalon az van, hogy szakavatott vezetés, egész évben látogatható, máshol meg az, hol zárva, és zárva is van, bizony. De nem csak ez, sok minden más is. Olvastam dühöngő véleményeket, a magamé is ilyen, hogy sok pénzért rendbehozzák, felépítik, trombitaszóval megnyitják, mindenki tapsol, aztán embert nem találsz a környéken, kihalt a falu, majd kihalt az emlékmű, emlékpark is. Aztán kórusban nyívnak, hogy nincs turista. Egyébként egy másik benyomás az, hogy olyan ez az emlékpark, mint egy országos temető. Szürke sírkövek regimentje áll mindenfelé, rajtuk magyar telepnevek, és magvas gondolatok. Mutatom Szóval, van itt négy-öt nagy tereptárgy, meg sok-sok kicsi, látványos meg elgondolkodtató ez így is, bezárva, a Nap süt, szép az ősz, Magyarország meg emlékműgyár. Én viszont Nagygécet csak azért is Nagygécnek nevezném, ne temessük már el itt is. Megtekintésre ajánlom, a fentiek tudomásulvételével.