Nagyerdei Kultúrpark: Állatkert & Vidámpark Debrecen

Indulás előtt a neten próbáltunk alapismereteket szerezni a mesetörténetről, amiből kiderült, hogy az eredeti változat meglehetősen különös, helyenként mondhatni horrorisztikus elemekkel ijesztgeti olvasóit. Meglehetősen csekély felkészültséggel léptünk hát be a mesés fénykertbe, ami rögtön elvarázsolt, és fogva is tartott bennünket végig. De hogy pontosan mikor mi is történik a kis fabábu Pinokkióval, arra nem mindig jöttünk rá. Jó lett volna, ha az egyes pontokon kihelyeztek volna egy rövid összefoglaló leírást, hogy ott milyen meseelemmel találkozunk, hogyan halad a történet odáig, hogy valódi kisfiú legyen a marionett-figurából. De persze így is lelkesen bolyongtuk végig a káprázattá varázsolt kertet, jóval több fénydíszt megcsodálva, mint amire számítottunk. Ijesztgetés pedig nem volt a mesében, csak a már kihelyezett Halloween-díszek által. És olyan gazdag a fényvarázslat, hogy két órába telt a sötétben végigbolyongani a kiállítást. Ráadásként pedig, mivel mégiscsak egy állatkertben voltunk, megfigyelhettük, hogyan szunyókál már ilyenkor néhány állat és hogy az éjszaka aktívak mit csinálnak.

Aztán elfogadhatóbbá teszi még számunkra ezen intézmények létét mondhatni, sajnos az is, hogy tudjuk, számos faj fennmaradását szinte már csak így remélhetjük, és ezt a nemzetközi fajmentő tenyészprogramokban való aktív és sikeres részvétellel a magyar állatkertek is segítik. És hát korunknál fogva már nem vállalkozunk olyan távoli utazásokra, amelyeken természetes élőhelyeken láthatnánk számunkra egzotikus állatokat, így marad az időnkénti állatkert-látogatás, főként, amikor olyan programokat kínálnak, ahol kicsit közelebb lehet kerülni a bentlakókhoz valamiképpen. Most például Debrecenben:
Mi eddig legfeljebb a létéről tudtunk ennek az állatkertnek, készülve viszont erre a látogatásra kiderült számunkra, hogy a Zoo Debrecen a vidéki állatkertek sorában elsőként nyitott meg: 1958 óta várja vendégeit! A Nagyerdő fái között megbújó állatkert nem nagy, mégsem tűnik zsúfoltnak, annak ellenére, hogy igen sok állat él itt, köztük ritkán látható egzotikus fajok is, így például gyűrűsfarkú makik, fehérkezű gibbonok, ázsiai oroszlánok. Az állatkert 1961-től összevonva működik a Vidámparkkal, Nagyerdei Kultúrpark néven. De mivel most, a téli időszakban a vidámparki rész nem üzemel, mi ebből a közösködésből semmit nem tapasztaltunk. Főként gyerekeknek, gyerekes családoknak szóló szünidei programon voltunk tegnap a Debreceni Állatkertben, de meglepő módon nem is voltak sokan, és inkább iskoláskor alatti kicsikkel jöttek a szülők az Állatok Karácsonyára. (Lehet töprengeni az okokon: A nagyobb gyerkőcök ülnek otthon a kütyüjeikkel és/vagy túl drága a belépőjegy ahhoz, hogy a szülők kimozdítsák a gyerekeket otthonról, ha már úgysem akarnak kimozdulni. . . )
Mindenesetre mi nagyon lelkesen mentünk és nem is csalódtunk, remekül éreztük magunkat az állatokkal és gondozóikkal. Már hosszú évekre visszatekintő és egyik legszebb hagyománya ennek a kis állatkertnek, hogy december 27-én Állatok Karácsonyát tartanak, amelyen a náluk élő 200 faj 900 egyede és az őket támogató lelkes állatkertbarátok egyaránt kitüntetett figyelmet kapnak. A program lényege ugyanis: az állatok közönség előtti ún. látványetetése és egyúttal az állatgondozók személyes tájékoztatója gondozottjaikról, az egyes egyedek ún. örökbefogadóinak pedig szülői értekezletet is tartanak. Minket meggyőztek, hogy érdemes máskor is meglátogatni őket! Érdemes hát az állatkert jövő évi programjait is figyelni, mert számos alkalommal tartanak a mostanihoz hasonló vadállat-közeli bemutatókat.

A belépő megváltásával megnézhetjük az állatokat és sétálhatunk. A játékok kipróbálásához azonban zsetonokat kell venni, amelyek sokkal többe kerülnek így összességében, mint a belépő. Ezért tartom sokkal korrektebb és családbarátabb megoldásnak azt, ha van egy fix belépő, még ha magasabb összegű is, és azzal bármennyi játékot lehet használni (pl. Ausztria Family Park, Eruodisney Párizs). Bár két funkciós, de kicsi a park, azért végig próbáltunk mindent, ami nem volt nagyon "babás". A dodzsem volt a kedvenc, ide visszajöttünk még utolsó napon is újrázni. Óriáskerék, körhinta, hernyóvasút, hattyús körhinta, elvarázsolt kastély. Volt valami 3D-s mozi külön pénzért, de oda nem mentünk be. Állatból sincs túl sok, de nagyon aranyos jószágokat láttunk. Az állatkertet külön is felkerestük az egyik lányommal. Egyébként tiszta, rendezett, sok zölddel tarkított a terület. Retró, de barátságos. Nem zsúfolt. Tapírokat és vízibivalyokat etettünk és simogattunk, ez egyedülálló élmény volt.