Közepes színvonal

Pár napot töltöttem a párommal Debrecenben és a nyaralásunkat megkoronázandó úgy döntöttünk, hogy az utolsó napon elmegyünk vacsorázni. Ezt a helyet találtuk a legszimpatikusabbnak az étlap és a kinti kerthelyiség alapján. Miután megérkeztünk az étterembe, nem sokra rá jött is a pincérünk, hogy adjon egy étlapot és felvegye az ital rendelésünket. De csalódnia kellett, mert előbb kértük az itallapot, hogy szemügyre vehessük a választékot. Kissé sértődötten elcammogott. Kiválasztottuk az italokat, majd egy hamust is kértem. 10 perc elteltével megkaptuk az italokat, hamus sehol. Megemlítettem újra, ekkor már rögtön hozta az úriember. Aztán az ital kihozatala és az ételrendelések között történt némi furcsaság. Egy pincér odalépett hozzánk egy blokkal, hogy ennyi lesz a rendelés. Sejtettük, hogy a mellettünk lévő asztalnál történt a check kérése és a kiérkező pincér elvétette a kézbesítését. Itt megjegyzendő, hogy össz-vissz még rajtunk kívül 3 asztalnál ültek az étteremben. Szóval az ételrendelés. Én füstölt sajttal, brokkolival töltött csirkemellet, cornflakes bundában jázmin rizzsel szerettem volna rendelni, és a párom is egy szárnyas étel mellett döntött. Ekkor, miután már belekortyoltunk az italunkba és már 20 perce az étterembe lehettünk, a pincérünk benyögte, hogy kifogytak a csirkéből, teljesen. Csodálatos. Szívem szerint felálltam volna, hogy köszönjük, akkor ennyi. De már kikértük az italokat, és valamivel este 9 után jártunk. Jó, akkor nehéz szívvel ugyan, de bevállaltam azt, amitől féltem. Az étlapon még a Vörösboros marhapörkölt juhtúrós galuskával volt a legszimpatikusabb, noha féltem ilyet rendelni, mert tudom, hogy előszeretettel hagynak rajta a húson hájas, inas részeket, mondván túl drága a marha, hogy rendesen leszeljék. A párom rozé kacsamellet fokhagymás szilvaraguval, mogyoróburgonyával rendelt. Vártunk úgy 12 percet, majd jöttek a kész fogások. Ízre rendben volt teljesen az étel, jóllehet azért némi hájas részt fedeztem fel benne, de azt próbáltam az étel mellé kapott, félig kiszáradt kenyérrel elnyomni. A párom étele rendben volt teljesen. Kiadós adagok voltak. Miközben ettünk végighallgathattuk, ahogyan a pincérünk hangosan megdiskurálja a pultos leányzóval, hogy a telefonja mennyire kidörzsöli a combját a melósnadrágjában. És továbbá azt is végighallgathattuk, hogy kinek mennyivel lóg, és majd ja, holnap megadja. Összegezve: Illett volna az érkezésünk pillanatában közölni, hogy kifogytak a csirkéből. A pincérek figyelmetlenek voltak és olyan dolgokat beszéltek meg előttünk, amiket mondjuk szolidan, a hátsó részben kellett volna. Ha legközelebb Debrecenben járunk, szinte biztos, hogy nem ide fogunk menni.