A múzeum nevét Déri Frigyesről, a Bácskából származó Bécsben élő selyemgyárosról kapta, aki 1920-ban a városba utazott és a magyar államnak ajándékozott gyűjteményét Debrecenben kívánta elhelyezni.
Tovább olvasom >>
A gyűjtemény kiemelte a debreceni Városi Múzeumot a vidéki múzeumok közül, hiszen az egyetemes és a magyar művelődéstörténet számos emlékét tartalmazta, többek között az ókori egyiptomi halotti kultusz emlékeit, fegyvertörténeti anyagokat, keleti-ázsiai műtárgyakat, régi magyar festményeket és könyveket, továbbá érmegyűjteményt is. Déri Frigyes vállalkozó tevékenységét 1882-ben kezdte meg, 1912-től olyan gyűjtemény kialakítására törekedett, mely jelentős tudományos értékkel is rendelkezik. 1916-ra az 5000 darabos gyűjteményében található műtárgyak értéke 239. 000 korona volt, 1919-ben pedig már meghaladta a 15 milliót. A Déri Múzeumot 1930. május 25-én országos jelentőségű ünnepség keretében nyitották meg.
A múzeumban számos állandó kiállítás tekinthető meg: festményremekek ihlette érmeinstallációk, a Csodakamra, a Régi Képtár, Fegyvertörténeti kiállítás, a Szamuráj udvarház, a Csillagos Ég Lakói kiállítás, A Déri-emlékterem, A Munkácsy-trilógia, a Nagyerdő kiállítás, a Föld alatti Debrecen kiállítás, a Dobozi temető kiállítás, a Debreceni Városháza kiállítás, az Arany Egyszarvú Patika kiállítás, a Debreceni Kézművesség kiállítás, a Gubacsapó műhely, a Mézeskalácsosság kiállítás, a kert, a Polgárosodó Debrecen kiállítás, 1848 emlékezete, a Történetíró kultusza kiállítás, a Múzeum a múzeumban kiállítás, az Álmodó Magyarok - Történetek Debrecen irodalmáról és a Medgyessy Ferenc Emlékkiállítás.
Az állandó kiállítások mellett több időszaki kiállítást, illetve virtuális kiállításokat is rendeznek a múzeumban.
A kijelzett darabszámba és átlagba beszámítjuk partneroldalunkon, a Szállásvadász.hu oldalon leadott értékeléseket is. Ott lehetőség van szöveg nélkül is értékelni. Az ilyen (kizárólag pontozásos) értékelések nem kerülnek megjelenítésre. 
