Rendkívül egyenetlen teljesítmény, de mégis jónak mondható összélmény

Rusztikus, nádtetős, retro csárda Diósdon. A nyerstéglás falat lambéria teszi még hangulatosabbá. A falon népi kerámiák. Piros-fehér kockás terítő és szép ívű lámpa az asztalon. A beltérben szeparék biztosítanak intimitást, a székek népi ihletésűek. A Petőfi rádió szól a háttérben, egy népzenei válogatás helyhez illőbb lenne. Szép időben zöld növényekkel szegélyezett árnyas teraszt működtetnek.
Hagyományos magyar konyhát visznek, a népszerű, sokfelé kapható fogások között mellett libamájkülönlegességeket is rendelhetünk.
A habzókkal együtt közel húszféle minőségi magyar bort kínálnak, a csendes borok között, melyeket egytől egyig kimérnek decire is, kedvező áron, több izgalmas tételt találunk, például a Folly Arborétumtól vagy Demeter Csabától. A Heineken portfólió söreit tartják palackban, csapról az ugyanoda tartozó Gösser kapható. A töményválaszték nem tartogat meglepetéseket.
A kiszolgálás udvarias, de elképesztően dekoncentrált.
A grízgaluskás húsleves meggyőző, a lé mély ízű, szép színű, a galuskának jó a tartása. A libamájjal töltött gomba tölteléke jó minőségű hízott máj, a panír kompakt, ez így kifejezetten korrekt produkció. Mirelitnek tűnő almás krokettet adnak hozzá és túlédesített paradicsommártásban fürdő rókagombát, melyben nem érvényesül az erdei gomba s egyébként sem harmonizál a főelemmel. Kérünk hozzá házinak mondott kenyeret, melyből egy kosár 500 ft. Gyenge minőségű ipari kenyérből kapunk két félbe vágott szeletet. Jelzem a problémát, szó nélkül visszaviszik.
A kacsacomb bőséges adag, két comb, a hús lehetne cseppet omlósabb, de így is élvezetes, mellé tisztes mennyiségű, szép csillogó, jó ízű lilakáposztát kapunk és nem élvezhetetlen, de nem is kiugró krumplipürét, amiből kispórolták a vajat. A mákos nudli állaga lehangoló, kissé csirizes, az élvezhetőség határán van.
Három évtized étteremtesztjeinek egyik legegyenetlenebb teljesítménye volt ez.
Összélmény a 4 pont fele hajlik a hibákkal együtt.