Jó kis falusi komcsma

Dombegyháza nem a világ közepe. Létezéséről akkor szereztem tudomást, amikor egy jóbarátom mesélte, hogy valamikor Ceausescu alatt el akart biciklizni Aradig, ami össze is jött végül, de közben akaratán kívül meglátogatta Dombegyházát, mivel nem tért le jobbra Battonyán a határ felé. De az is lehet, hogy már az új rendszerben volt mindez, tény, hogy még nem volt kitáblázva a határ annak rendje és módja szerint. No akkor megivott a kocsmában egy fröccsöt, s indult visszafelé.
A nemrégiben Debrecen felé a GPSre bíztuk magunkat, mely nem a megszokott útvonalon vezetett, hanem többek között Dombegyházán át. Mondom, a falu kocsmáját ki kell próbálni. Ittam egy kávét, mert alváshiányom volt, nem volt jobb vagy rosszabb, mint a falusi kocsmákban a kávé általában. Termoszból töltötték ki. A hölgy, aki a szomszéd üzletből jött át és nyitotta ki a kocsmát, amikor látta, hogy van kliens, kedves volt. Szívesen ittam volna valami alkoholt is, annál is inkább, hogy az árak rendkívül barátságosak. De ha volánnál ülök, akkor komolyan veszem a 0 toleranciát, amit egyébként embertelennek tartok.