Az ételeket fatálakon, az italokat kerámiakupákban tálalják, asztalon gyertya, amit mondjuk nem gyújtottak meg és itt-ott az evőfelületen is olvadt viaszdarabok voltak felfedezhetők, amit ha letakarítja az asztalt rendesen, nem kellene látnom. Étlapon sok féle étel szerepel, mindenki tud választani. Mégis azt tapasztaltuk, hogy a vélhetően emberhiány miatt kicsit a minőség rovására megy a kiszolgálás. Egy kissé illuminált "mesemondó" szórakoztatta a népet az udvaron, ő fogadott bennünket a kapuban, mert már ott felhívta egy tábla a figyelmet, hogy várjunk illedelmesen kint, míg értünk jönnek. Nem nagyon jöttek :) Volt foglalásunk, még előző este foglaltunk négy főre asztalt, ezzel nem is volt gond, hiszen nem is sokan voltak az étteremben szombat 20. 00 órakor. Igyekeztek megadni a lakoma hangulatot, de ezt nem csak a fatálakkal és kupákkal, nyársakkal kellett volna érzékeltetni, hanem az étel minőségével is. Oké, hogy középkori ételek, de azért akkor is ízletesen főztek. A csülök bőre rágós volt, a kacsa bőre szintén nem ropogott, a krumpli száraz volt és ízetlen, a vadas valami besameles, nem tudni milyen szósszal került feltálalásra, megkockáztatom, hogy a hozzáadott krumplilángos mirelit. A grill húsok pedig kritikán alulian szárazra lettek sütve. A vajsör finom volt és különleges, meg is kérték az árát, de pl. a bor szinte meleg , amit a kancsó hideg szóda kompenzált kicsit. Az adagok bár látványra soknak tűntek, nem okozott gondot senkinek elpusztítania. A fél kacsa inkább egy fél kiscsirke mérete volt. Ezzel szemben az árakat vastag ceruzával írták meg. Sok sok éve voltunk itt már, akkor ugyan nem volt ilyen "puccparádé" sárkány a tetőn és három méteres ajtónálló betonkatonák, de felejthetetlenül finomak voltak az ételek, most azt mondanám, hogy egy teljesen átlagos étterem ami az étkeket illeti. Ennek ellenére jól éreztük magunkat, de legközelebb ha Egerben járunk, nem ide megyünk.
