Sóval megálltunk, odarohant egy rendkívül vidám fazon, ledarálta a propagandaszöveget, mondtam, hogy ne is fáradjon, mert én járok a Krisna-völgybe Somogyvámosra, a csillaghegyi imaközpontba is, meg a szekérfesztiválokra. . . sebaj, mondta, de azért megvágott minket is párezer forinttal, amit szívesen adtunk. Viharosan fejlődik a világ, mondtuk, hogy nincs elég készpénzünk, rem baj, rikkantotta a nagyvidám és előkapta a fátyolruhájából a semmiből a kártyaleolvasó készüléket, így aztán. . . nagyon díjaztam a performance-t. és még éttermet is ajánlott, mondta, hogy feltétlenül menjünk el az egri Govindába, mert az az országban a legjobb! Na jól van, az innen pont 50 kilométer és odacsördítettem a lovak közé. Amikor odaértünk Egerbe, akkor csaptam a homlokomra, hogy persze, a fenébe, hát hogyne ismerném ezt, én raktam ide fel a tűzoltó múzeumot, meg az előtte lévő emlékművet is, a Govinda meg ott van a kapu alatt, hát persze, hogy voltam ott. . . Na, sebaj, bementünk ebédelni, jó hely ez, de, hogy az országban az egyik legjobb lenne, az azért elég súlyos túlzás. Gyümölcslevest választottunk habbal (tudod, Krisna is mindig habbal ette. . . ), aztán nem vacakoltunk, legyen Govinda menü vegyesen azaz mindenből ezt-azt. Így is történt. Barátságos hely nagyon, finom az ebéd is, olcsó is, nincs ezzel a világon semmi baj, jó emberek, jó ételek, jó helyen. Amúgy leves (kis)adagja 1500 forint tálkánként, a Govinda menü jázminrizzsel meg 2590. Olyan kis egyszerű hely, de azt hiszem, minden nap nem enném ezt a kosztot. A hideg gyümölcsturmix viszont nagyon jólesett!
