Megkövült gyerekkor

Nem könnyű megtalálni, le és fel mászkáltam az Aradi Vértanuk terén, de ez egy szabálytalan alakú belső udvarhálózat mindenféle nagy lakóház között, alatt, de aztán az egyik átjáróban megpillantottam a játszóteret, meg ezeket a mókás kis szoborgyerekeket is. Van mellette egy pad, és azon brutálisan undorító módon ordítva káromkodott 6-7 tizenéves, közülük a lányok néha még fel is másztak ezekre a gyerekszobrokra, egy darabig csak álltam és néztem és hallgattam, és teljesen el voltam keseredve, aztán megkérdeztem, hogy szeretnének rajta lenni a képeken vagy nem, mert pár fotót csinálnék itt. A fiúk káromkodva elmentek 50 méterre, hogy semmiféle qw "videón" nem lesznek rajta, de a lányok, abszolút cukin, azt mondták, hogy de, ők szépek, ők rajta lesznek. Ebben csak az a tanulság, hogy milyen másképp viselkedtem, beszéltek a fiúk nélkül. De hát ez egy játszótér, úgy látszik kicsiknek, meg nagyobbaknak, meg szoborgyerekeknek is. És csak az utóbbiak maradtak a képen, úgy döntöttem...