Vonzó dolgok és mások

Ma bementünk a fehérvárcsurgói kastélyba, részben a kastélylátogatás, részben az étkezés vágyával. Éppen esküvőhöz készülődtek, de ez nem akadályozott meg minket semmiben. Ugyanis nem mi esküdtünk. Lehetett volna a teraszon is enni, kis, kétszemélyes asztaloknál, meg lehetett bent, az un. "díszteremben", itt két db. kétszemélyes asztal volt, hát azt választottuk, mégsem rombolunk le egy nyolcfős terítéket, Ezek a napon voltak, ezerrel sütötte az asztalt a sárga égitest, hát így jártunk. A választék nagyon szűk, ebből a gyöngytyúklevest kértem, amiben semmiféle gyöngytyúk nem volt, csak daragaluska és pár szál répa. De nem volt rossz az íze. Majd kacsacomb következett volna, de nejemmel köretet cseréltünk, ő szívesebben ette az édesburgonyát, én meg szívesebben a petrezselymes burgonyát... a baj csak az volt, hogy a lilakáposztát is átrakták hozzá, azt nem úgy képzeltem. Meg kaptunk kérés nélkül tejfeles uborkasalátát, nem tudom, mihez, az a lilakáposztához nem jó. De megettem a kacsacombot, a lilakáposztát is részben átpakoltuk önhatalmúan hozzám, egyik sem volt a konyhaművészet csúcsa. De nem panaszkodom... a két kiszolgáló srác annyira kedves, jófej kis koma volt, hogy a szívembe lopták magukat rendesen. Nem volt drága az ebéd a körülményekhez képest, a szervízdíjat tartalmazza a számla. A konyha kissé hangosan dolgozik, talán izgatottak voltak az esküvő miatt.