Kanyar a Balatontól

Ma hazafelé jöttünk a Balaton partjáról, és Alsóörs táján beugrott, hogy hopp, nem csak Alsóörs van ám, itt van Felsőörs is, az árpádházi szép templommal! Több se kellett, megcéloztuk, és meg is találtuk. Tényleg csudaszép, valóban érdemes meglátogatni! Az ősi jegyeket is magán viseli, meg a felújítás következményeit is. Nincs túl bonyolult helyen, a településen áthaladva mindenkinek feltűnhet már az útról is. kb. a centrumban. Jó eséllyel parkolóhelyet is találsz, ha megkerülöd. És... láss csodát, nyitva is volt! Jóindulatú, kedves, nehezen mozgó idős hölgy sietett elénk, már amennyire képes volt rá, és magyarázta, hogy hát azért van bent az a kiabálás, mert leltároznak éppen. Az idősebb hölgy nagyon drága volt, segítőkész a leltározóhölgy meg valami főpapi széken trónolt és egy zupás őrmester veszett el benne. Egy figura meg járt-kelt és jegyzőkönyve mondta a "leltári tárgyakat". Ilyeneket, hogy két szűz, álló, egy nepomuki, oldalt, két József , egy áll, egy guggol... hány festmény és mi van rajta, hány szőnyeg, hány papi ruha... láttam, hogy szép a karzat fent, dicsfény ragyog vala onnan le. Félve megkérdeztem, hogy fel szabad menni? Nem! - kiáltotta porosz gonosz. (Később a néni odajött és halkan odasúgta, hogy én felengedtem volna ám magukat, jöjjenek vissza máskor és keressenek engem, minden nap 10 órától!) Szóval, a jó és rossz mindig, mindenhol, párhuzamosan jelen van. De a templom nagyon szép, a szószék különösen, ajánlom is lelkesen mindenkinek szeretettel megtekintésre!