Az Umenhoffer pincébe a Hajósról való távozásom reggelén néztem be, így sajnos nem tudtam helyben fogyasztani, vettem viszont 4 üveg bort, egy Irsai Olivért, egy Olaszrizlinget, amit azóta meg is ittunk, egy Zöldveltelinit, meg egy Cserszegi Fűszerest. A beltér itt is nagyon hangulatos, mint valamennyi meglátogatott borházban, a kiszolgálás kedves, nekem ez megér 5 pontot.
A Kenyérsziget Hajós központjában működik nem messze az albán konkurenciától. Az üzlet előtt tábla hirdeti, hogy a Félegyházi pékség termékeit forgalmazzák. Két pogácsát kértem, egy medvehagymásat meg egy tepertőset, 550 ft volt a kettő, ami jó ár/érték arány. A kiszolgálás nem kedves, formálisan udvarias. Összélmény 3,5 pont felfele kerekítve.
A Made with Love Hajós központban egy szeretnivaló kis hely, amit egy Németországból két éve Hajósra költözött hölgy vezet, aki magyarul nem nagyon beszél, angolul valamennyire megértettük egymást. Kértem egy sört elvitelre, a Borsodi sörgyár egyik alsópolcos termékét, meg két deci almát, kb. 2000 ft volt a számla, ami nem kevés erre a minőségre. Mindazonáltal megadom a helynek a 4 pontot.
A Pizzakert étterem nem meglepő módon a kellemes teraszáról kapta a nevét, amely sokkal kellemesebb, mint a személytelen, sivár beltér. A választékban főként pizzák, középeurópai felfogásban, ami nem sok közösséget jelent az olasz, eredeti stílussal. Kértem egy minipizzát elvételre, babbal, kolbásszal, 1500 forint volt, a tészta gyengécske, tömör, amatőr, jóindulattal 3 pont a produkció.
A Faluvégi cukrászda tényleg a község végén van, innen a pincefalu másfél kilométernyi sétára fekszik. Amit persze autóval tettem meg, annál is inkább, hogy a szállás ott volt. A cukrászdával ettem egy gombóc fagyit és csomagoltattam egy csokis csemege nevű sütit, 1200 ft volt a kettő. A süti 3 pont, a fagyi 3,5. Átlagos hely ez minden tekintetben.
A Török pincébe a szomszédba betervezett borkóstoló előtt tértem be egy gyors fröccsre, korrekt tiszta ízű száraz fehérbor volt, megkóstoltam tisztán is természetesen. A gazdánál néhány jóbarát iszogatott, bíztattak, hogy kóstoljak mást is. Ráálltam, bár spórolni kellett a kapacitással.
A Sziegl pincében tett látogatás a legjobb élményeim egyike volt a maga műfajában. Bűbájos vendéglátók, remek borok, jól elkészített ételek, csodás környezet. A menü: zwiebelkuchen, vega dolma, svábkifli mint vendégváró, ezt követte a piros burgonyaleves, majd a kacsamell, párolt káposztával, csicsókával, a sertésszűz supfnudlival, a sajttál kézműves nyerstejes sajtokkal s a vadásztorta. Szép kerek 5 pont.
Tavaly a szegedi borfesztiválon három komoly felfedezésem volt, egyik a hajósi Takács borház. Nem csoda, mert igen szépen szerepeltek a borfesztivál versenyén, de olyan nemzetközi rangú megmérettetéseken is, mint a Berliner Wine Trophy s a Asian Wine Trophy. Van egy sor diplomájuk a Winelovers versenyekről is.
Amikor a minap Hajóson voltunk, Sziegl pincénél kóstolni borokat, hamarabb érkeztem s az időt arra használtam ki, hogy benéztem az útbaeső nyitott pincékbe, így Takács Gáborhoz is. A Bubbles nevű borából kértem egy decit, jó szívvel töltötte, féltem is, hogy megárt, de azért hamar megittam. Jót beszélgettünk, felidéztük szegedi találkozásunkat. Megyünk még!
A Kovács borházban már egyszer jártam valamikor 2010 táján, most a hajósi kiruccanásunk alkalmával itt szálltunk meg. Érkezéskor viszont kihasználtam, hogy ez egy multifunkcionális egység, és gyorsan megittam az első fröccsömet Olaszrizlingből, előbb kikértem a bort talpas pohárba, megkóstoltam tisztán, azután kértem a szódával való felspriccelést.
A Kovács Borház komfortfokozata megfelelt, az nem különösebben zavart, hogy hűtő nincs a szobában csak az emeleti közös nagyteremben, egy csapat voltunk s lényegében csak nekem volt hűtenivalóm. A kiszolgálás kedves, a reggeli jónak mondható, sokféle felvágott, egyszerűbb minőségű sajt, dzsemek, vaj, friss péksüti. Az ár barátságos, összélmény 4,5 pont felfele kerekítve.
