Ahova biztos nem megyünk vissza.

2013 szilveszterén a kisebbik kutyusunkkal rohannunk kellett az állatkórházba, mert a petárdázás és tűzijátékozás miatti pániktól rohamot kapott. Ezt elkerülendő, 2014-re olyan helyet próbáltam keresni, ahol petárdázás és tűzijátékozás ki van zárva. A Hotel Villa Naturában még sosem jártunk, de néhány éve nyáron gondolkodtunk rajta, hogy elmegyünk, ezért bevillant, hogy írok nekik, van-e helyük a szilveszteri időszakra és a petárdázásra is rákérdeztem.
A válasz így hangzott:
"A szálloda egy természeti terület közepén fekszik (8 hektár) és az év kutyabarát szállodájaként éppen ezzel is hirdettük a szilvesztert részben, hogy itt a kutyus garantáltan nem fog petárdát hallani:) - így a lewgjobb helyen járnak;)"
Az árajánlatból kiderült továbbá, hogy szilveszteri gálavacsora is lesz a hotelben. Arra is rákérdeztem, hogy azért a szobák el vannak-e annyira szeparálva, hogy pihenni lehessen, a válasz erre is igen volt.
Na, gondoltam magamban, megtaláltuk a tökéletes helyet, a weboldal szerint szép is nagyon a hotel, az árak 4 csillagos kategória, 2 és fél éve nem voltunk sehol, biztos nagyon jó lesz, és ami mindennél fontosabb, a kutyusunk megússza a szilveszteri pánikrohamot.
Mikor odaértünk, a párom nem akarta elhinni, hogy ez az a hotel, amiről a képeket láttuk a neten. A kutyajó apartmannál hirdetett kertkapcsolatos rész konkrétan tyúkhálóval lekerített 2 négyzetméternyi terület. A szálloda mellett a kukák dugig, mellettük szemét- és moslékhegyek, egy jól megtermett labrador épp nyakig a moslékban dőzsölt, mikor először kivittük a kutyákat sétálni.
A személyzet egyébként tényleg kedves volt a kutyákkal és a kutyák szabadon közlekedhettek a hotelban az éttermet leszámítva. De ennél több pozitívumot nem nagyon tudnék írni.
A zsebkendőnyi szobához tartozó fürdőben nem folyt le a mosdókagylóból a víz - ezt naponta többször jeleztük, a 3 éjszakás ott tartózkodásunk alatt nem sikerült megoldaniuk a lefolyó kitisztítását. A reggeli elég normális volt, viszont a számunkra készített vegetáriánus vacsora épphogy csak ehető volt, grillezett zöldségként például félkész lecsót készített a szakács, egyszer száraz rizzsel, egyszer pedig sült krumplival.
Mindezen azonban még túlléptem volna, máskor is voltam már olyan helyen, ahol a helyszínen tapasztaltak messze elmaradtak az ígéretektől és a neten látható képektől.
Azonban mikor 31-én délután 5-kor meghallottuk az első petárdákat és tűzijátékot, és fél hétkor, amikorra már pánikolt a szobánkban a kutyánk, lementem rákérdezni, hogy hogy is van az az „itt a kutyus garantáltan nem fog petárdázást hallani” dolog és Háromdiplomás Eszter majd leharapta a fejemet, hogy mit vagyok úgy oda, a szállodában tényleg nem petárdáznak, akkor eldurrant az agyam. Hajnali fél ötig ment a diszkózene közvetlenül a szobánk alatt és az amúgy is papírvékonyságú falaknak, a reggelig tartó dizsinek és dajdajozásnak, az újra és újra megszólaló petárdáknak és tűzijátéknak (kb. 200 méterre a szállótól, a faluban lőtték fel őket), a folyosón trombitálva rohangáló és a szobánkba újra és újra benyitni próbáló, a kilincset rángató gyerekeknek köszönhetően életünk legrosszabb szilveszterén vagyunk túl.
Mikor ezt másnap jeleztem a hotelt a régebbi tulajoktól bérlő vezetőnek és feleségének, a feleség felháborodottan és felháborító stílusban közölte, hogy ők ugyan azt nem ígérték, hogy a közelben sem lesz petárda és mennyit dolgoztak és alig aludtak, és mi még azzal sem tiszteltük meg őket, hogy részt vegyünk a műsoron (miközben a kutya fent fulladós rohamot kapott a stressztől). Az cseppet sem érdekelte őket, hogy nekünk milyen horror-szerűre sikerült az éjszaka, hogy kicsin múlott, hogy nem lett nagyobb baj, és hogy mi mindezért még fizetünk is, nem is keveset.
A távozásunk előtt pedig, mikor a "hölgynek", akivel leveleztem, elővettem az általa írt e-maileket, miszerint garantáltan nem lesz petárda, ő felháborodottan kiabálva elviharzott a recepciós pulttól, hogy ő ezt ugyan nem köteles hallgatni tovább. Aztán amikor a főnök úr bejött, ő is csatlakozott kolléganőjéhez, miszerint én ne hisztizzek már tovább, és amúgy is, itt az újév, felejtsem már el, hogy a kutya majd' megfulladt és még orvos sem volt a közelben és mit kellett volna tenniük a petárdázókkal.
Egyszerűen nem tudták felfogni, hogy nekem azzal van a bajom, hogy a szoba kiadása érdekében mindent megígértek, abszolút nem törődve azzal, hogy ezzel veszélybe sodorják a kutyát. Mikor a főnök megkérdezte, mit akarok most tőlük és mondtam, hogy ez után a reakció után már semmit, de arra számíthat, hogy a FB-on és a szálláshelyes portálokon azért majd megosztom a tapasztalataimat, akkor kiakadt, hogy én ne zsaroljam őt. Mindez minősíthetetlen stílusban zajlott.
Azóta persze lenyugodtam, de azért döntöttem mégis úgy, hogy leírom a tapasztalatunkat, mert ezek után én a Villa Naturát nem csak hogy kutyabarátnak, hanem emberbarátnak sem nevezném, és szerintem ennyi pénzért minden kutyás (és nem kutyás) ismerősöm talál ennél sokkal kellemesebb, szerethetőbb és szebb helyet a kutyusával/párjával/gyerekeivel való kikapcsolódáshoz.