Gyors ebéd a gyorsétteremben

Az étteremre a „vak tyúk is talál szemet” módszerrel bukkantam. Volt még fél órám a HÉV indulásáig, fáradt voltam és éhes, nem volt kedvem éttermet keresgélni. Így az állomás közelében lévő üzletház felé vettem az irányt, remélve, hogy ott lesz valami étkezési lehetőség. Volt is, az épület hátsó frontján. :)
A Döner King egy pici étterem, kint és bent 3-4 asztalkával és sok vendéggel. Mindenki oda ül, ahová tud, én is egy idegen asztalánál kértem és kaptam helyet. A kiszolgálás szélsebes, sokan nyüzsögnek a pult mögött, néha már egymást akadályozzák a mosolygós hölgyek. Hárman is megkérdezik egy-egy vendégtől, hogy mit szeretne.
A kínálat a mediterrán éttermekben megszokott, legnépszerűbb fogásokból áll, hely hiányában nincs túl sokféle étel. Zöldséges húsok, gyros, rántott hús és hal, görög és joghurtos saláták, néhány édesség. Mindenből van kis adag is. Sokan kérnek elvitelre ételt.
Fél adag zöldséges pulykát eszem bulgurral (csak tudnám, miért hívják török rizsnek). Túl gyorsan rendelek, aztán látom, hogy a sült zöldségek közt krumpli is bőven akad. Talán érdemesebb lett volna egész adagot kérni, külön köret nélkül, mert a finoman fűszerezett zöldségkeverék mellé nem igazán kívánkozik más köret. De végül is kellemes az összhatás.
Már majdnem kérek egy üveg ásványvizet, mikor észreveszem az egyik asztalon a világ legegyszerűbb és legjobb üdítő italát, az Ayrant. Még sosem láttam gyári kiszerelésűt, sok török étteremben helyben keverik. Az itt kaphatót Bajorországban gyártják és töltik poharakba. Fura, hiszen mindenütt van hozzávaló. Jéghideg joghurt, csapvíz, kicsi só. Ennyi az egész, és mindennél jobban frissít. (Egy kis porrá zúzott kardamommag se árt neki, de anélkül is remek.) Mindenkinek ajánlom, hogy próbálja ki, nem nagy kunszt az elkészítése.

Jót ettem, jót ittam, és mindez belefért egy ezresbe és a rendelkezésemre álló fél órába.