ÜNNEPRONTÓK

Az idén is arra készültünk, amit tavaly itt kaptunk az Adventi Kastélynapokon: Csodás miliőben remek ünnepi hangulat, színvonalas programok, kulturált kiszolgálás, igazi rákészülés a karácsonyra, ...hogy az ünnep teljes legyen..., ahogy az idei szlogenjük mondja.
Nos, most december 16-17-én nem egészen sikerült ezt adniuk, ezt kapnunk. Ha már odautazunk, szállodát foglalunk és fizetünk, akkor szeretnénk a kastélyban, amit csak lehet megnézni és a lehető legtöbb programon részt venni. Ezt elővezetve a pénztárosnak, első nap kettőnknek a nyugdíjas kedvezményt beszámítva 11 ezer forintot kellett fizetnünk a kiadott jegyekért. Nem kevés! De ebből az összegből a Schönbrunn kincsei Gödöllőn című időszakos kiállítás megtekintéséért kellett 5400 forintot fizetnünk, ami szintén korkedvezményes ár. Nekünk megérte ez a külön jegyár, mert szeretjük a Sisi-hagyomány gödöllői ápolását, és ezen a kiállításon nagyon szép képeket és érdekes személyes tárgyakat mutatnak be a királynéról. Csakhogy, én nem tudok itt erről képeket bemutatni, ugyanis az időszakos kiállításon tilos volt fotózni!
És még valami, ami erősen időszakosnak tűnt: Egyes ifjú jegyszedő, teremőr hölgyek alkalmazása. Mintha csak időszakosan lennének egy gyorstalpaló betanítás után itt foglalkoztatva. Nagyjából két mondatot tudtak az egyéni látogatók eligazítására, főként a mit kell és mit nem szabad csinálni tartalommal. Miközben csoportos turisták kifejezetten rendezetlen hordái vonultak át érdektelen képpel a termeken... Például száradt sáros gumicsizmában a szép szőnyegeken. Nem csoda hát, hogy más látogatókkal beszélve úgy láttuk az első nap után, hogy kicsit elprolisodott ez a hely, ez a rendezvény.
De nem adtuk fel, mentünk másnap is, hiszen ezért voltunk ott. Ekkor már ugye nem kértünk betekintést az időszakos kiállításra, így csak 5600 forint volt kettőnk kedvezményes belépése. A pénztárnál viszont sikerült úgymond negyedóráig feltartanom a sort. Bár szerintem nem én, hanem mint kiderült az ez ügyben teljességgel rossz szervezés és kommunikáció volt az ok. Szerettünk volna ugyanis részt venni az Ida vagyok, Őfelsége felolvasónője kosztümös tárlatvezetésen. A pénztárosnő visszakérdezett, hogy regisztrálva vagyunk-e, mert erre a programra az szükséges. Erre én is visszakérdeztem, hogy ezt honnan kellett volna tudnunk, mert a kastély hivatalos honlapján nem volt, sőt a helyszínen az aznapi programot aktuálisan hirdető plakáton sincs erre utalás. Csak és kizárólag belépőjegy szükségességét írják! Mások is belefutottak ott ebbe a problémába, sőt az idegesen keménykedő szervezőkkel (lásd újfent: prolisodás!) folytatott vita közben még az is felmerült, hogy erre a programra nemcsak regisztrálni kell, de talán külön fizetni is. Mi itt feladtuk az egyre kellemetlenebb és értelmetlen huzakodást, felsétáltunk a kastélytermekbe. Ahol egyszer csak belebotlottunk és így belehallgattunk ebbe a kosztümös vezetésbe. Háát, kár volt ezért küzdeni! Rosszul artikuláló, erősen logopédusra utalt hölgy motyogott halkan valamit egy felolvasónő szerepében(!!), két méterre tőle sem lehetett érteni, mit. Erről ennyit...
Mi még megvártuk és meghallgattuk a Díszteremben a Gödöllői Szimfonikus Zenekar szólistáinak nagyszerű karácsonyi kamarakoncertjét, ami nagyjából helyre is billentette a hangulatunkat. És most van egy évünk, hogy megfontoljuk, jövőre is megyünk-e Gödöllőre a Királyi kastély adventi rendezvényére...