Amennyire vártam, akkorát csalódtam

Már nagyon régen vártam, hogy kipróbálhassam ezt az éttermet, izgatottan léptem be az ajtón. A hely nagyon szép, trendi, ezt tudtam. A teríték igényes, bár ezen a szinten már alap lenne a textilszalvéta.
A pincér kedves, szinte már túlságosan is. Mikor az ételeket szolgálták fel, többen sürögteg-forogtak körülöttünk, szinte minden asztaltársamra jutott egy-egy pincér. Viszont engem flusztrált, hogy az egyik hölgy szinte az arcomba bámult, mikor ettem, ráadásul közben látványosan unatkozva "állva hintázott".
Az árak, az ételek: előre tanulmányoztam az étlapot, nem ért meglepetés. Ezek után valami különleges ízorgiát vártam. A marhahúsleves éppen, hogy csak meleg volt, aminek én személy szerint örültem. A barátaim viszont vágytak volna az igazán forró levesre, ahogyan azt megszokták. Csalódtak. Az íz teljesen átlagos volt, kissé vastag tésztával (ezt imádtam), répametélttel (ezt a nevet én adtam neki), puha, de nem túl ízletes marhahússal (a barátnőmé állítólag rágós volt, én ezt nem tapasztaltam).
A főétel kacsamell volt, amiél egy világ tört össze bennem. Gondoltam, hogy a szokásos "kis adag lesz nagy tányéron", de ez így volt rendjén. Utálom telezabálni magam, nem is illik. De a kacsa??? A kacsa rágós volt, rosera sütve anélkül, hogy kértem volna. A bőre pedig puha, rágós. Ezért a séf a Konyhafőnökben már az első napon hazaküldte volna a szakácsot. A polenta...az polenta volt, semmi extra. A mártás birsalma, de nyoma sem volt fényes, csillogó mártásnak, csak egy átlagos szósz, amit a kisfiamnak készítettem kisbaba korában. Az a barna izé (valami lé) pedig, amivel díszítették a tányért, borzalmas ízű, szerintem nem illett a tányérra. Olyan "tegyünk még rá valamit, hogy jobban mutasson" érzésem volt ezzel kapcsolatban.
A desszert: sajttorta. Ennél a barátnőm sokkal finomabbat készít, túl tömény volt és sűrű. A sóskaramell mártás viszont isteni volt!
A többiek nevében nem szeretnék nyilatkozni, de egyöntetűen hidegnek találták az ételeket, s nem túl ízesnek.
Ezek után már csak a számlát vártuk. Nagyon sokat fizettünk, de előre fel voltunk rá készülve. Azonban ezek az ételek egyáltalán nem értek ennyit! Gyönyörű tálalással egy silány ízesítésű ételt kaptam. Nagyon sajnálom, és nagyot csalódtam.
Mióta megkedveltem a Konyhafőnök című műsort, ilyen helyre vágytam, kíváncsi voltam, hogy tényleg annyival finomabb is lehet az étel az átlagosnál, a megszokottnál. Egyenlőre a válaszom nem: édesanyám kacsamellével nem vehetik fel a versenyt. (De bízom benne, hogy a következő helyen fog még meglepetés érni. Ez egy másik étterem lesz [moderálva - a szerk.] bízom Sárközi Ákosban.)
Jó étvágyat, és kellemes időtöltést mindenkinek, aki ellátogat a Bori Mamiba! Remélem Ti/Önök nem fognak csalódottan távozni!