Ha az alappal baj van, mindennel baj van.

Nem tudtam, hogy ilyen helye ülök be, amikor a keresztlányommal betértünk ebédelni a La Marénaba. Voltak előjelek:
Óvatossá tehetett volna az tény, hogy miután három étteremben is teltházat találtunk, itt volt szabad hely. Hallgathattam volna keresztlányom csodás női megérzésére, aki miután leültünk és kihozták az étlapokat, azokat meg sem nézve kijelentette, hogy ez a hely nem jó, menjünk el innen. Sajnos nem hallgattam rá...később mögöttünk egy olasz vendég is méltatlankodott a kiszolgálás lassúsága, miatt... stb.
A hely belső berendezésére a modern sivárság volt a jellemző, ez különösen mellbevágó volt úgy hogy tudtuk (és az étterem vezetés is tudta, mert az étlap elé egy, amúgy hangulatos történeti áttekintést is illesztett), hogy egy olyan épületben étkezünk amely már a 17. századba is állt és ahol már a 18. században is vendéglő működött! A kiszolgálás nagyon lassú volt és jól érzékelhető zűrzavar jellemezte. A főpincér, aki merev és flegmatikus volt, a fülünk hallatára ecsetelte az egyik pincérlánynak mennyire nincs a helyzet magaslatán a konyha. A konyhából többször is kihallatszott, ahogy a személyzet kiabálva latolgatta, melyik étel hiányos, és melyiket van meg minden, és lehet vinni. Ebben amúgy szemmel láthatóan nem sikerült megegyezniük, mert a pincérlány háromszor is visszafordult a nekünk szánt étellel, mire sikerült kihoznia. Az evőeszközök foltosak voltak. Az ételek minősége általában rendben volt, ugyan, de sajnos volt kivétel, és most amikor szembesültem vele, hogy Győr legjobb éttermében ebédeltem, ez még inkább megdöbbent. Iz tekintetében a probléma a körettel volt, talán a kapkodás volt volt az oka. (A főpincér elkapott szavaiból azt vettük ki hogy két új kisegítő van a konyhán, és hogy nem tudják köretek tekintetében tartania lépést a szakáccsal?) A lényeg az, hogy a schupfnudli amit a kacsasült mellé felszolgáltak, egyszerűen rossz ízű volt. A hely árai magasak voltak, ami azután vált csak igazán súlyos ténnyé, hogy miután két fogást is elfogyasztottam, rádöbbentem és éhesen kell felállnom az asztaltól. Keresztlányom ugyanígy járt. Én úgy gondolom a vendéglőknek mit olyan helyeknek vannak alapvetően közös tulajdonságaik. Minden ilyen intézmény Gordon Ramsay-től kezdve le egészen az utolsó, megélhetési kényszerből kebabost nyitó közel keleti illegális menekültig pusztán a józan ész alapján rendelkezik néhány közös, alapvető, és rangsorolható tulajdonsággal. A legalapvetőbb feladatuk, hogy az emberek el tudják verni az éhségüket itt. Ez az 1.-es szint, ezt szerintem mindegyiknek teljesítenie kell. A 2 szint az amikor az embereknek ízlik, az amivel elverik az éhségüket, a 3. szint pedig az hogy az emberek más egyéb módon is jól érzik magukat azon a helyen ahol elverik az éhségüket. Véleményem szerint az 1. szint olyan alap, mit ha kiveszünk, minden józan elme szerint borul az egész. Sajnos itt borult...