Hatalmas csalódás!

A Gyulán töltött és mindaddig nagyszerű tapasztalatokat, élményeket hozó hétvégénk megkoronázásának szánva, vasárnap délután elmentünk ebbe a híres cukrászdába. Kár volt! Szó szerint és átvitt értelemben is, rossz szájízzel jöttünk el.
Hogy nincs unicumos poharuk, ezért Gyulai pálinka feliratú pálinkásban hozzák ki a likőrt, az még hagyján. Hogy elvitelre vettünk volna a saját készítésű, horoszkópos csokitallérjukból, de éppen a mi csillagjegyeinkben nem volt, az is apróság. Ám az, hogy a belső szalon biedermeier kanapéja olyan hepehupás, hogy kényelmesen nem lehet rajta ülni, majd alig lehet róla felállni, na az már kellemetlen. De ami az igazi csalódás, az a nehezen alulmúlható cukrászati "teljesítmény"! A kínálat egyértelműen lepusztult volt vasárnap délután 4 óra körül, erősen maradék-jelleggel. Mégis megrendeltük az utolsó szelet gesztenyetortát és egy almás rétest. A torta bevonata valami nyúlós gumiszerű anyag volt, kifejezetten gusztustalan. Egyébként pedig a szelet anyaga nehéz, nyögvenyelős és alig gesztenye ízű. A párom sem járt jobban az almás rétessel! A tésztája olyan kemény volt, hogy a süteményes villával nem is lehetett darabolni, kézbe véve harapva lehetett csak elfogyasztani. Szégyen egy ilyen nagy múltú helyre!