Gyulai Vár Gyula

Ezúton mondunk köszönetet annak a kicsit már idősebb, szemüveges úrnak, aki körbevitt bennünket, mert nagyon sok érdekes történetet mesélt, a teljes időtartam alatt fenttartotta a figyelmünket, minden helyiségben pontosan annyi információt mondott, amennyit be tudtunk fogadni, hatalmas tudással bírt és végtelenül kedves, intelligens volt. Sok helyen megfordultunk már, de kevés ilyen szenzációs idegenvezetővel találkoztunk. Igazi élmény volt, hálásak vagyunk.

Amikor végignéztük az emeleti kiállítótermeket, megkérdezte, hogy lekísérjen e bennünket a börtön részbe is. Az összes földszinti kiállítótermet is bemutatta, közel 2 órában, ami kiváló, érdekfeszítő volt.

Ha valamit, akkor a Várat szerintem kötelező megnézni a határközeli békési városban, bár való igaz, kívülről szerintem sokkal impozánsabb, mint amit belül láthatunk. Nagyon hangulatossá teszi az is, hogy víz veszi körbe a várfalakat. A belső udvar nagy részét a várszínpad és annak kellékei uralják, emellett felújítási munkák, renoválások is zajlottak ottjártunkkor. A Gyulai Vár az egykori Magyar Királyság egyetlen épen maradt gótikus síkvidéki erődítménye. A vár története a XV. század elejére nyúlik vissza. Eger és Szigetvár mellett az ország három legerősebb végvárának egyike volt a török időkben a XVI. században. Kerecsényi László várkapitány és mindössze 2000 fős csapata 63 napig tartotta a várat a jelentős török túlerővel szemben, ezután a vár funkciója gyakorlatilag megszűnt a monumentális épületnek. A várban 24 tematikus kiállítótermet alakítottak ki, melyek közül nekem a kovácsműhely tetszett legjobban. Mi olyan családi jegyet vásároltunk, amellyel a Vár mellett az Almássy kastélyt és a kiállítótornyot is meg lehetett látogatni.

A gyulai vár az egykori Magyar Királyság alföldi vidékeinek egyetlen, épen megmaradt síkvidéki gótikus téglavára, a Fehér-Kőrös ívében. Gyulát és környékét 1403-ban adományozta Luxemburgi Zsigmond király Maróti János macsói bánnak. A Marótiak kihalásával a terület Hunyadi Mátyás királyunk tulajdonába került, aki fiának, Corvin Jánosnak adományozta. Utána a 16. század elején Frangepán Beatrix, Corvin János felesége, Mátyás király menye birtoka lett, ami akkoriban elég egyedi dolognak bizonyult, mármint, hogy egy asszony legyen a vár birtokosa. Mivel a térség kőben igen szegényes, a vár a Körösök adta agyagból kiégetett téglából épült. A vizesárokkal védett, erődített vár a 16. század második felében Eger és Szigetvár mellett az ország három legerősebb végvárának egyike volt, azaz kiemelt védelmi jelentőséggel bírt. 1566-ban került török kézre, 63 napos (! ! ) elkeseredett küzdelem után Kerecsényi László várkapitány vezetésével feladták a magyar várvédők a várat, a kapitányt a törökök később kivégezték. A vár kívülről jó állapotban van, nagyon szép fekvésű. A belső részben az elmúlt években a nemzeti várprogram keretében megkezdődött a felújítás. A belső udvarban nyári szabadtéri színház működik. Összesen 24 kiállítóterme van a várnak, várbörtön, éléskamra, kovácsműhely, fazekasműhely, kápolna, várúri lakosztályok, török szoba, fegyvertár, lovagterem is látható.

(Mint ahogy mindenhol) A vár szép állapotban van, többszintes, lépcsős labirintus és sok kiállítóterme is van. Találni itt konyhát, kovácsműhelyt, elegánsabb termet, kínzótermet, zárkát, kalodát, fegyvereket, ahogy szinte minden várban. Ez az Alföld, a toronyba felmászni nem akkor élmény, mint másutt, de azért, ha már itt van az ember, megteszi ezt is. Az épület uralja a várost, meglátogatni szinte kötelező egy gyulai tartózkodás alkalmával.