Béke, szépség, nyugalom...

Ez valami egészen szenzációs hely! Sok éven át (talán évtizedek óta) állt az út mellett ez a használatlan, pusztult borospincének tűnő hely, néha őzek, szarvasok lopództak mögé, annyira nem járt itt senki. Megszoktuk, hogy ott van. Na, de aztán tavaly óta! Egy tapolcai vállalkozó család (ha jól tudom) megvette, felújította, most aztán meseország, mesepanoráma minden, hihetetlen, mit csináltak ebből! Sütizgetni, borozgatni, üdítőzgetni ki lehet ülni a szanaszét heverő alkalmatosságokra, de bárhová ülsz, elképesztő kilátás nyílik a völgyre, ahol a szürkemarhák legelésznek, Sabar borok vannak, de a sütin kívül más harapnivalók is akad, viszonyleg egyszerű menü, hamburgerféle vagy egytálétel, De szinte mindegy is, mit iszol-eszel ebből, minden minőségi, és ha kiülsz egy pohárral a kezedben a völgyet bámulni, ember legyen a fenekén, aki fel tud kelni onnan, annyira örökkévaló. Egykor lovagoltam itt párszor, Csobánc hegye felől érkezve, errefelé a lejtőn csizmáig gázoltunk a vadvirágban. Sohanemfelejtős. Mint ahogy a mostani állapot sem. Fent van egy nyílt terasz, mellette kis konyha, mindenki nagyon kedves, rokonszenves, hol állj meg, ha nem itt?