és amikor megkérdeztem, például a múzeumban, hogy na, osztán kendek hol szoktak enni a kettő közül, akkor önérzetesen ezt válaszolták, hogy egyikben sem, hanem inkább otthon! Na, ezzel mit kezdjek. . . az Arany Oroszlán látszott ránézésre patinásabbnak, meg fent is volt már az ittjartamon, hát így azt választottam. Hülyeség volt. Egy teljesen semmi érdekes vidéki étterem, száz közül az egyik. Tegyük hozzá, a mosdó, WC nagyon tiszta, gondosan ápolt, a belső vendégtér, hát olyan, amilyen, a kiszolgálás. . . semmi figyelmet nem tudtam magamra vonni, a felszolgáló a pultban beszélgetett egy haverjával, és meg szálegyedül voltam vendég az egész étteremben, de ugrándoznom kellett, hogy észre is vegyenek olykor. A májgombóc leves erősen visszafogott minőség, igaz, kérés nélkül kaptam hozzá erőspaprikát is, használni is kellett. A második gyatrább volt, fűszeres sült csirkecomb, krumplipürével. Picikére összeaszalódott hús, semmi íze, a krumplipüré is zéró ízérték, de inkább vakolatízű volt, bánatosan ettem, aztán ittam egy Top Joy mangót, na az még azért jobb volt. Mindezért a tudásért 7018 forintot fizettem és a szervízdíj is benne van a számlában. De fogadj el tőlem egy tanácsot: inkább a Beregszásziba menj!
