Előkészített talaj

Persze, annyiszor futottam már bele zárt tájházak esetébe, hogy nem bíztam a véletlenre, napokkal korábban felhívtam a talált telefonszámon az illetékest, és megbeszéltük, hogy én mikor, hánykor... így aztán csak becsattogtam a művelődési házba, viszonylag időben, egészen jól számoltam ki, hogy hogyan fogom teljesíteni az utat Budapestről odáig, és már itt várt egy kedves fiatalember, aki majd kalauzolt, meg a kedves hölgy, a vezető, akivel korábban beszéltem. Nagyon szívélyes volt a hangulat, aztán már indultunk is tájházat nézni. Az úr jött velem, minden kulcsok és a szükséges tudás birtokosa, és szórakoztató, érdekes részletekkel látott el a tájházat, környéket illetően, néha érzékelte, hogy mi is az a túl sok, amit már nem tudok nyilván megjegyezni, de gazdagodtam így is rendesen! Ez egy nem túl gazdag porta volt, van egy kis lopott tornác is (a fogalmat most tanultam meg), aztán áloszlop-díszítések, melyek a valóságosnál módosabb benyomást akartak kelteni. próbáltam rögzíteni a dolgokat képeken, láthatod, nagy nyitott kéménykürtő, az eredeti koromlerakódással, szokatlan módon a tisztaszoba nem az utca felé, hanem az udvar felé van, egyébként egy idős néni lakott itt életvitelszerűen, övé volt ez a műemlékbirodalom, most meg a közé,, meg a szerencséseké, akik elmehetnek ide, megnézhetik. Ajánlom is, persze, hogyne ajánlanám!