Kirándulni indultunk, eközben betértünk egy ebédre . Mivel, volt nálunk 2 l üdítő, így inni nem kértünk. A kiválasztott ételeket pár percen belül megkaptuk, ami frissen sülteknél elég fura . A felszolgáló nem hozott ki evőeszközt, majd kérésünkre kihozta, azonban ezek koszosak, rászáradt ételmaradékosak voltak, így másikakat kértünk, amit sértődve elénk szórt .
A megrendelt 2 különféle étel, minden eleme, ehetetlenül sós volt. Mivel, nem tudtuk megenni, kértük a számlát, és jeleztük panaszunk a pincérnek, remélve, hogy valamiképp kompenzálják. A konyhából, egy fekete hajú asszony hangos nem tetszése hallatszott ki, miután a pincér bement. A pincér, nem reagálva a panaszunkra, lecsaptak elénk a számlát, se elnézést nem kért, de már köszönésre sem méltatott. Szinte, megalázva távoztunk,éhesen, -9000Ft-al könnyebben az egész napunkat elszúrták ezzel . Az ételek ehetelenek, de még frissek sem voltak inkább maradéknak tüntek, minden koszos, és olyan, mintha szakképzetlen személyzet dolgozna ott.
Szomorú vagyok,mert rég óta várt kirándulásom teljesen elrontották. Betértünk a csárdába,miután kiderűlt,hogy "csak" iszunk és nem ebédelünk,ki sem szólgált a pincér,undorral utasította a tanuló kislányit "na akkor szólgáld ki őket" utasítással. Fizetésnél is leszidott,mert nem jeleztem előre ,hogy mivel fizetek.
Tegnap voltunk itt először és utoljára. Nem akartunk kinnt leülni, inkább bennt foglaltunk helyet. Kb 10-15 perc után kegyeskedett odajönni a fiatalabbik búval bélelt pincér akibe se kedvesség se illem nem szorult. Letette egymásba rakva az étlapokat az asztal közepére és elment. Kiválasztottuk mit szeretnénk, de meggondoltuk magunkat és inkább kiültünk az udvarra.
Egy öszetákolt hepehupás szakadt putris udvar. Ahova leültünk asztal az full ferde volt a paddal együtt. Máshova átakart ültetni a "pincér" , de ott a társaság volt nagyon hangos. Egy másik asztalt is felajánlott ami a ház oldalára néz konkrétan a farakással szembe. Hát köszönöm , de nem szeretném a farakást nézni miközben eszem. Az asztal ragadt,az evőeszköz is furcsán foltos volt. A rendelésünket kb 3 méterre tőlünk vette föl, csipőre tett kézzel támasztva a szekrényt ahol volt a számitógép, mert neki így egyszerűbb. A férjem vargányás őzpörköltet kért krokettel, én vargányapörköltet juhtúrós sztrapacskával. Még 5 perc se telt el és már ki is hozta az ételeket, ami vallljuk be elég gyanús. A férjem pörköltje full hideg volt az enyém pedig kicsit nyálkás. A magát jópofának gondoló öreg "pincér" 3 méterről oda szól, hogy "kér kenyeret? " Válaszoltam, hogy nem, köszönjük. A válasz : "nem magát kérdeztem hanem a fiatalembert". Mondja a férjem is, hogy köszöni nem kér. Erre folytatta tovább a fickó : "vigyáz az alakjára? . . vagy a hölgy vigyáz a maga alakjára? ". . Mondtam neki határozotabban, hogy NEM! Erre jópofán " jó étvágyat kedves vendégek. . " Ettől a kamu tenyérbemászó stílustól falnak megyek. Az ételek amúgy annyira nem voltak rosszak. A férjem megette így ahogy volt, én a negyedét ott hagytam. A poharak gyanusak voltak tisztaság ügyileg úgyhogy áttöröltem zsepivel. Mikor végeztünk és vitte volna el a tányéromat az úgy odaragadt az asztalhoz, hogy alig tudta leszedni. Na itt meg is jegyeztem, hogy nagyon ragad az asztal. Ő meg nem értette, hogy mitől. Hát talán le is kéne mosószeres vízzel mosni, nem csak lesöpörni a morzsákat. . . . Szóval borzalmas volt az egész, úgy ahogy volt. Ez egy dzsuvás szakadt büfé, uninteligens nem pincérnek való, a szakmához közük nincs felszolgálókkal. Soha többet még a közelébe se!
Csoporttal túráztunk a környéken, mi a rövidtúrások más helyen söröztünk, de mire a hosszutúrások leértek az már be volt zárva, így itt ültünk le kint az udvaron. Egy asztalnál ültek rajtunk kívül, ahová a pincér már kivitte a sört. Valószínüleg a többi rendelést akkor vette fel.
Túratársaink mentek el a ház előtt, és megkérdezték mit eszünk iszunk. Mondtuk söröznénk, kérdezték, még nem kaptuk meg. Erre a pincér odaszólt, hogy "csak két kezem" van. Kintről újra szóltak de már a "kedves" pincérhez, hogy: pedig mindjárt jönnek a többiek is, számítson rá. Két hölgy volt, igen kedvesen érdeklődtek, és a pincérhez is viccesen szóltak. Erre a pincér válasza "Na engem az nem érdekel". Elment a kedvünk a sörözéstől ilyen "kedves" vendéglátás hallatán. Felálltunk, otthagytuk, pedig nem voltunk türelmetlenek, kivártuk volna a sorunkat. De ilyen bunkó pincér láttán, inkább továbbálltunk.
Tegnap kirandultunk erre. Tele volt a hely, vartunk az asztalra. A pincerek nagyon baratsagosak es udvariasak. Forralt bor finom. Vadragu levest kertunk, finom, izes, vajpuha benne a vad. 2 szemelyes tal volt a masodik fogas. Egyszeru, de hazias es friss, kifogastalan etelek. Gyorsan kihoztak mindent es minden friss es finom volt. Koszonjuk! Ajanljuk! :-)
Egy kellemes napos szombati kirándulásban volt részünk. Sajnos 2 hely volt nyitva ahol főtt ételt lehetett fogyasztani. Így esett a választásunk erre a büfére, ami inkább étteremre hasonlít. A kerthelyiségben nem volt hely, így az épületben tudtunk ebédelni, ami nem is volt baj, mert ott hűvösebb volt.
Az étlap láttán kicsit elcsodálkoztunk, mert a levest és majdnem az összes főételt is cipóban tálalták. Kérdésemre, hogy lehet e más köretet választani,azt mondta, hogy nem, mert az étlap így van összeállítva és vadételt nem tud hozni, mert az nincs. Így levest nem kértünk, ettünk egy palóc pecsenyét, sztrapacskával 3. 000. - Ft-ért, ami nem érte meg az árát. Kértünk palacsintát, hogy ne legyünk annyira éhesek, a palacsinta is hagy kívánni valót 1. 000. - Ft 2 db Pohár sört kértünk, amit műanyag pohárban kaptuk, ami nem illet oda, még akkor sem, ha büfének nevezik a helyet. Nem ajánlanám másoknak, mert ugye a program rám írt, hogy gondoljam meg magam. Egy 10 év körüli kisfiút is befogtak kiszolgálni, lehet, hogy családtag, a vendégek előtt pirított rá, ha valamit rosszul csinált.
Miután végigjártuk a Skanzent, beültünk korgó gyomorral a Kemencés Büfébe ebédelni. Jó döntés volt. A kerthelyiségben ültünk le, a jó levegőn. Az étlap nem nagy, de mindenki találhat rajta fogára valót. Mi tökös tócsnit kértünk, egyiket gombapörkölttel. Mit mondjak, derék adag volt mindkettő, de finom is. Bőven jól laktunk.
Az árak egyáltalán nem magasak, főleg ahhoz képest, hogy egy turisztikailag kiemelt helyen van az étterem. Nagyon egyszerű hely, de barátságos a környezet, udvarias pincérekkel, finom és bőséges adagú ételekkel. Mindenképp ajánlom, aki nem flancos, hanem ízletes ebédet szeretne.
Ebédelni tértünk be, csak a benti részben volt hely, ami elég fülledt volt, az ablakokat sem lehetett kinyitni. Egy fiatal pincérlány vette fel a rendelést, nagy meglepetésünkre nem tudott sem majonézt, sem ketchupot, sem tartárt hozni a rántott csirkemell mellé. Aztán volt egy kis kavarodás a kihozott levesekkel is, amik ízre és állagra jók voltak.
Március 15-e utáni héten jártunk itt. A hét elején a Kemencés büfé volt nyitva. Cipóban tálalt palóclevest rendeltünk. A leves olyan volt, ahogy kell: a cipó roppanós, a leves tartalmasan sűrű, ízes és tűzforró. Jól esett a hűvös, 10 fok körüli tavaszban.
Ami viszont furcsa volt: a felszolgáló nem kérdezte meg, hogy bármit kérünk-e inni, esetleg a leves után desszertet vagy kávét esetleg. A házban hideg volt, kabát nélkül nem lehetett meglenni. Ha jobb idő van, a ház előtt is vannak asztalok, ott is le lehet ülni. Egy tartalmas, egytálételnek megfelelő "cipóleves" 1. 500 Ft.
4Ételek / Italok
3Kiszolgálás
3Hangulat
4Ár / érték arány
3Tisztaság
Itt fényképeztem:
Milyennek találod ezt az értékelést?
Az értékeléseket az Ittjártam.hu felhasználói írták, és nem feltétlenül tükrözik az Ittjártam.hu véleményét.
Ön a tulajdonos, üzemeltető?
Használja a manager regisztrációt, ha szeretne válaszolni az értékelésekre, képeket feltölteni, adatokat módosítani! Szívesen értesítjük arról is, ha új vélemény érkezik.
