Úgy kerültem ide, hogy Orgoványban nem kaptam enni a Regős vendéglőben, de ezt ajánlották maguk helyett. Idejöttem és nem bántam meg. Kellemes, kisvárosi hangulat a térben, kellemes a kínálat az étlapon, a fehérpulóveres lányba meg, amikor belenéztem a szemébe, simán szerelmes lettem. Mi kell még...
Hogy a drónok székeljék le a Hanna cukrászdát, vagy 30-40 kilométert autóztam érte, hogy én ott fogok nasizni, ahol eddig még senki, aztán mire odaértem az itt megadott címre, az égvilágon semmiféle cukrászda nem volt ott, csak egy bágyadt kisváros. Elektronikusan tájékozódtam, hogy akkor mégis...
Kiskunmajsa táján szívtam ki éppen a levegőből az oxigént, amikor beugrott a gondolat, hogy kéne valahol enni, de valahol ott, ahol még nem voltam. Ez szombaton volt, és valami régi versből, amit még én írtam valaha, beugrott egy-két verssor, pl. "...amott atlasz, s megtudhatod, merre fekszik...