A nagy kámi népgyűlés

Igazándiból arborétumba akkor szép járni, ha valaminek szezonja van, vagy, ha semminek nincs szezonja, csak magányra vágyunk, a szép, gondozott vagy elkerített természetre. Ősszel gyönyörű, meg nyáron is, meg télen, de most viszont tavaszi virágzás van, ne most keresd a magányt! Nem is olyan régen (április közepén) elsiettük az azáleás völgy virágzását Zalaegerszeg mellett, most, május vége tájt meg még virágzanak az azáleák is, de már teljes pompában ragyognak a rododendronok is, hát nyeregbe, és irány Kám, a Jeli arborétum! Valószínűleg ugyanígy gondolkodtak még néhány ezren, buszok tömkelege szállította oda az érdeklődőket, mindenféle faluból volt valami népi felhozatal, megrendítően tele voltak a parkolók, a személyautók bent hűsölhetnek az erdőben százszámra, a buszok süttetik magukat a napon. Embertömeg hömpölyög. De a Jeli arborétum óriásiterületen fekszik, elnyeli ezt a rettentő tömeget is, csak példaként, a bejárattól több kilométerre vannak a nevezetes tereptárgyak, sok órás séta a bejárás. A kilátónál persze koncentrálódik a tömeg, meg nagyobb pihenőhelyeken is, a legváltozatosabb tájszólásokban beszélő családok ordítanak a szendvicsek, húsok, savanyúság, italok, piknikhátizsákok mellé, a hosszú, fárasztó sétát már baromira unó kisgyerekek ordítása hullámzik a tájon, kemény apák közlik élesen és hangosan, hogy nem érdekel, de most már ne ordíts, befogod a pofád, kirándulunk és kész szóval, zajlik az élet. De az azáleák és rododendronok nem törődnek ezzel ontják a virágokat rendületlenül. A nagyobb bokrokba beáll sok néni és ritkábban bácsi szelfizni jókat, vagy egymást megörökíteni. Gondolkodtam is már sokszor azon, hogy van, aki elutazik valahová sokszáz kilométert, hogy ott saját magát lefényképezgesse fura állat az ember. Azt hiszem, rólam egy szál fotó sem készült, csak a szép környezetet próbáltam néha megörökíteni, amennyire csak lehetett. A kilátó nem egy nagy szám, sétálsz másfél kilométert, felmászol és nem látsz túl a fák tetején, tehát nem az igazi. Van a séta a lombkoronában performance, felmászhatsz egy félállványom és a fenyők lombozata között bámészkodhatsz, ennek azért több értelme van, mert élő fenyőt így közelről nem nagyon lát az ember, pláne, ha magas a fa, sűrű az erdő, akkor csak a törzse körül nézelődhetünk talajszinten. Tehát eben azért van valami plusz. A jeli arborétum általában nem annyira gondozott, mint más ismert botanikus kertek, hiszen óriási a kiterjedés, és tulajdonképpen egy nagy erdő, amiben időnként vannak szándékos beavatkozások is. Mindenképpen szép, egyedül bolyongva még szebb lenne, de ne legyünk telhetetlenek másnak is van joga pénzért bolyongani erdőkben, nem csak nekem. Mindenképpen ajánlott kategória!