Kétegyháza

Rájöttem, hogy én itt ettem.. és igaz, eldumáltam az időt, meg nem fotózgattam körbe a helyet, pedig lehetett volna, de az volt a helyzet, hogy éttermet kerestem, és a kihalt békési estében itt láttam fényt, meg élő embereket, meg kaptam információt. És még ennyi idő után is... a kislány nagyon...

Elmúlt már tán egy hét is, oszt elfelejtem az egészet, ha nem írom le... én nem vagyok olyan, mint Kim Jong Un tábornokai, hogy pici noteszekkel meg cerkával mászkáljak és mindent helyben lejegyzeteljek, egy-két hét alatt meg kimegy az élmény az ember fejéből, meg az íz a szájából is. Szóval ott...

Nos, a Tisza kastély kávézójában tényleg csak kávéztam ebéd után. A kastély bejárása közben megbeszéltem a tündérlánnyal, hogy biz'isten visszajövök, de előbb elmegyek ebédelni, nem messze, csak ide a kastélyba, az Arany János étterembe. Aztán visszahúzott a szívem. Egy apró rossz szempontot sem...