Átlagos konyha, megnyerő atmoszféra, jónak mondható kiszolgálás

Hangulatos étterem a város Budapest felőli bejáratánál az 51-es főút mentén. A bejáratnál boroshordók muskátlival, a beltérben rusztikus gerendázat, az ablakban patinás régi tárgyak a parazsas vasalótól a szamováron át a szódásüvegig.
Hagyományos, közkedvelt magyar fogásokat kínálnak, így többek között hortobágyi palacsintát, bablevest füstölt körömmel, többféle halászlét, fogasfilét és pontyszeletet rántva, libamájszeleteket roston velesült almával, hét fogást csirkemellből, töltött és töltelék nélküli rántott sertésbordát, borjúbécsit, birkapörköltet, palacsinta variációkat és gesztenyepürét.
A rántott velő kifejezetten finom, nem rossz a mellé adott lilahagymás tartár sem, bár ettünk jobbat is az old school irányzatból. A dunainak mondott halászlé valójában tiszai, tehát passzírozott alaplével készült, mely nem teljes homogén, kissé uszadékos, a hal benne nem igazán friss és nem is kellően szaftos, inkább száraz. Nem élvezhetetlen a produkció, de lehangoló. A kenyér gyenge minőségű, de legalább nem száraz. A pacal állaga és íze jó, a szaft lehetne sűrűbb. A mellé adott kovászosnak mondott uborka nem meggyőző. Mindezek után kellemes meglepetés a Somlói galuska, mely szaftos, a tejszínhab valódi, a csokimártás kellően koncertált. A konyha mindet egybevetve 3 pont.
Az ár/érték egy fokkal jobb az átlagosnál, legyünk megengedők, adjunk erre 4 pontot.
A habzókkal együtt tizenhét bort tartanak, csendeseket a Varga, a Csányi és a Gere pincészettől, ezek közül kilencet kimérnek decire is, nagyon kedvező áron. Söreiket a Heineken portfólióból válogatták. A kommersz import tömények mellett a Somló Spirit főzde pálinkáit tartják.
A kiszolgálás kedves, udvarias, de lehetne figyelmesebb, hosszú időre megfeledkeznek rólunk, nekünk kell felszolgálót keresni, hogy jelezzük a csomagolási igényt s hogy jöhet a desszert meg a számla.
Ez így összélmény tekintetében jóindulattal felfele kerekített 3,5 pont.