Egy kocsi előállításához háromféle szakma együttműködése szükséges, a farész megmunkálása a bognárok dolga, a fém alkatrészeket a kovácsok állítják elő, a szíjakat, szóval ami a felfüggesztést, rugózást biztosítja, meg a szíjgyártók. És a kocsi gyors volt, kényelmes volt, meg még Mátyás király is szívesen. . . Na, ez egy kicsit úgy hangzik, hogy az ókori civilizáció is mi voltunk, csak hát az egyiptomiak, babiloniak, hettiták, asszírok stb. már akkor használtak khmm. . . harci szekereket, amikor a magyarok elődei sem születtek még meg a tundrán. Na, hát ezen aztán filozofálgassunk el, hogy mi a kocsi, mi a szekér, és mi a különbség a kettő között. Egyik vélemény: párosujjú patás húzza vagy páratlanujjú patás. . . (nem viccelek, ez hangzott el). És ez a különbség. A másik vélemény szerint, hogy emberek, személyek szállítására használták vagy valami terményt, árút fuvaroztak vele. Az úr, aki nagyon kedvesen, szívélyesen kalauzolt bennünket, beszélt még a besenyőkről, hogy azok a hunok, és azok laknak most az Őrségben. És még sok-sok érdekes információt hallottunk, a szekér kontra kocsi kérdést tovább cifrázta a hintó kérdése, itt Károly Róbert lép be, az ő temetésén használtak, ha jól értettem, először hintót, megtanultuk a hármasfogatban a lovak elhelyezkedését és nevét, és főleg az okát. szóval, sok, sok izgalmas, érdekes, kocsival kapcsolatos adatot, anekdotát kaptunk, miközben a két, hosszú teremnyi kiállítást néztük. És különben is, miféle magyar (besenyő, hun, avar, kun, szittya, vizigót, kipcsak, longobárd. . . stb. ) vagy te, hogy ha hazád egyik ilyen alaptevését nem tanulmányozod tüzetesen végig?