Molnár Cukrászda Komárom

A lokációt nagyon jól eltalálták, hiszen itt van velük szemben a strandfürdő, valamint több szálloda is. A beltér tágas, elég sok asztaluk van, a rendelésfelvétel és a fizetés a pultnál történik. A vendégek többsége a szép nyárias időnek köszönhetően a teraszt preferálta. Árban nem tartozik a legolcsóbbak közé, középkategóriásnak mondanám, ami a budapesti árakhoz képest észrevehetően olcsóbb, de egy 4 fős család sütivel, fagyival, kávéval, üdítővel könnyen össze tud hozni egy 8-10 ezer Ft-os számlát, legalábbis nekünk sikerült. A sütemények többsége jól ismert típus: puncs szelet (380 Ft), lúdláb (440 Ft), Sacher, túrós gyümölcstorta (450 Ft), málnás rizsszelet, Ischler, többféle mignon, mi csokisat és puncsosat kóstoltunk. A sütemények megjelenése szokványos, elkészítésük szintén. Összességében 20-22 fajta közül lehet választani. Meglepetést, különös izgalmat egyik sem okozott, de csalódást sem. A gyerekek nagy örömére lehetett kapni macaront is, ezekből minden ízt végig kóstoltunk, volt csoki, málna, pisztácia, karamella, vaníia ízben is, a 380 Ft-os darabár elég húzós szerintem, ez simán a budapesti árszintet idézi. Szintén nagyon drágák a marcipánok, amely nem helyben készül, hanem talán a Szamos szállítja. 1600 Ft-ba került 1-1 figura! Fagylaltok kozül is több ízt választottunk, én citromot, gesztenyét, pisztáciát és cukormentes epret ettem, ezek rendben voltak, nem albán, nem kézműves. Érdekesebb ízek között említhetem a Somlói galuskát és a kékszőlőt. A cappuccino középszerű volt, 650 Ft-ba került. Az eszpresszó 450 Ft, azt is átlagosnak sorolnám be. A kiszolgálás egy kicsit ingadozó volt, az egyik pultos hölgy az első napon nagyon feszültnek, idegesnek tűnt, a másik akkor is kedves és mosolygós volt. A főnök egy kicsit pattogósnak, szigornak tűnik, aki alkalmanként szintén megjelent a pultban és eligazította a lányokat (ami a vendégek előtt szerintem nem szerencsés). Összességében korrekt, jó színvonalú, de nem kiemelkedő cukrászda a Molnár Cukrászda, de a legjobbak szintjét nem üti meg.

Személyzet kedves. A cukrászda minden szentpontból tiszta, kellemes hangulatú, bár igen kicsi, klimatizált. Egyetlen hátránya, hogy pultos kiszolgálás van és a vendégnek kell a kiválasztott termékeket az asztalhoz juttatni, ami nem mindig igazán könnyű feladat, pláne hogyha sokan vannak és táska is van az embernél. E hibát leszámítva mindenkinek szívből ajánlom, nem csalódtunk, máskor is megyünk!

Ha valamilyen alkalom van,igénybe veszem kínálatukat,de ha nincs is alkalom,akkor is találok okot,hogy betérjek egy kis "kalóriapótlásra"!

Nagyon sok helyen találkozok a kézműves, meg a főzött kifejezéssel,(ez nem erre a cukrászdára vonatkozik csak eszembe jutott) ami átverés. A fagyi gyártását is államilag kellene szabályozni , mint a pálinkát hogy csak azok használhassák, akik tényleg ilyen fagyit állítanak elő. Azt is nehezen értem meg, hogy egy cukrászdában miért nem lehet, tiszta tejszínhabot adni, pl egy somlói galuskához vagy bármi máshoz, miért hiányoznak a természetes alapanyagok, miért kell ennyi mű vackot ennünk. Összességében, ezzel a cukrászdával sem voltam megelégedve, az önkiszolgáló rendszer meg különösen nem tetszett, mivel nem tudtunk róla így vártuk a felszolgálót, aki nem szólt csak nézett minket, aki egyébként nem volt túl kedves.

Maga a cukrászda új építésű, szép, csillogó belül, egy fagylalt és egy süteményespult, automata ajtó, légkodícionáló, minden ami ma divatban van, és célszerű. Valami mégis zavart. Aztán rájöttem. Törpéknek készült. Nagyon kicsi tonett asztal, amelyre két kávé ráfér, aztán semmi más. Mi 4-en mentünk, hát külön kellett ülnünk, mert ezek az asztalok nem összetolhatók, és így is vagy az italt, vagy a süteményt fogtuk kézben, mert nem fért el az asztalon. Pultos kiszolgálás van, aztán vidd az asztalhoz ahogy tudod. Megmondom őszintén facebookos oldala alapján azt hittem több a választék, de nem. Kiszolgálás azért kapott 3-t, mert bár a hölgy nagyon aranyos és kedves volt, de nekünk kellett az asztalhoz vinni a rendelést. Hangulat azért 3-as, mert nem a rádiót akartam volna hallgatni, hanem beszélgetni akartam.