Összességében nem volt tömeg, elegendő férőhely akadt, azonban az italgépeknél, ezen belül is a kávénál folyamatosan tumultus, sorban állás alakult ki. Ez egyébként nem egyedi eset a hazai szállodákban. Látszik, hogy fel vannak készülve a gyerekek fogadására, hiszen nagyon sok gyerekes család pihen itt, számukra színes műanyag kanalak vannak kikészítve, illetve olyan ételek, amelyeket általában szeretnek (pl. tejbegríz kakaó szórással, cornflakes, csokigolyó). Próbáltam többféle ételt kipróbálni. A melegek között sonkás rántotta, sült szalonna, sült virsli szerepelt, de mindegyik ki volt már hűlve, a szalonna száraz. A kencék ízletesek: liptói körözött, tojáskrém, tonhalkrém. A kenyerek házgyáriak, nem prémium kategóriás. A croissant frissensült, puha. A Pickwick filteres teák választéka szűk, sok az egyforma íz. A kávé gépi, Perté, a kategórián belül a jobbak közé sorolható. A kemencei házi vegyes ízelítőben paprikás szalámi, csípős kolbász, tarja, sonka, elég jó válogatás. A sajtok között a zöldfűszeres ízlett. 3 féle friss zöldség: paradicsom, paprika, kígyóuborka. A gyümölcstartón egész alma, narancs, fehérszőlő. A kifogyott ételeket mérsékelt intenzitással töltötte fel a személyzet. A vezető pincérhölgy kifejezetten kedves, talpraesett, segítőkész volt, a többiek eléggé belassult, unott arccal végezték a munkájukat. Az asztalok letakarítása szintén meglehetősen vontatottan és tessék-lássék módon történt. Bár az is igaz, hogy egyes vendégek hatalmas disznóólat hagytak maguk után hátra, gondolom, otthon nem így szoktak viselkedni a saját konyhájukban. Aki a gépi kávét nem szereti vagy nem bírta kivárni, az a bárpultnál vehetett plusz pénzért kicsivel jobbat. Ott bezzeg nem volt sorban állás! Összességében nem igazán kreatív, de az elvárt szintet és változatosságot hozta az étterem, a személyzet részéről nagyobb odaadás lenne elvárható és kívánatos.
