Ha minden kötél szakad..

Erősen kétes tisztaságú hely; az abroszon morzsák, paprikamagok, a kikészített - elvileg tiszta - evőeszközök közül egyiken-másikon meghatározhatatlan ragacsos anyag. Szerencsére a belső teremben kevés a vendég, így a környező üres asztalokról végül sikerül összeválogatnunk magunknak látszólag elfogadható tisztaságú étkészletet. Tipikus harmadosztályú kisvendéglő fíling. Az első benyomások tehát nem túl bíztatóak, így a rendelésnél inkább biztonsági játékra megyek és megpróbálom kerülni a "speciális" fogásokat.

A felszolgáló lányok gyorsak és kedvesek, a rendelések is hamar megérkeznek, bár az is igaz nem vagyunk sokan, 5-6 asztal foglalt csupán, ezt persze egyáltalán nem bánjuk.
A májgombóc leves fogyasztható, bár a májon sajnos több helyen szétrághatatlan, hártyás részek maradtak, melyek némileg megnehezítették a leves elfogyasztását. A sonkával sajttal töltött csirkemell viszont egészen rendben van, bár a köretként rendelt rizibizi picit száraz de burgonyakrokettel kiegészítve egészen jól csúszik, így végül a főfogás az utolsó morzsáig elfogy.
Kirívó konyhai melléfogások nincsenek, de semmiképpen ne készüljünk felejthetetlen gasztronómiai élményre.