Egy esős ebéd

Országos eső volt kedden... én meg éttermet kerestem, valahol a vidéken. Erre csak úgy rábukkantam. Az elágazásnál van, jól látható helyen, közepes külalak, de biztató lehetőség. Külön parkoló, megjelölve. Remek. Kapu alatt tábla, napi ajánlatokkal, remek. Terem szép, alig vannak, talán két asztal, ha foglalt. Pompás. Nézzük a meghirdetett szalontüdőt! Kiszolgálás kifogástalan, barátságos. Derűs belső tér. Szalontüdő... nos, hát hogy is mondjam... vagy a tányér túl nagy, vagy az adag túl kicsi, vagy mi... nem gyerekadagot kértem. De itt ez van. Az állaga inkább leves, de egyáltalán nem rossz, tulajdonképpen finom is lehet, de nem az a szalontüdő, amiért ezt kéri az ember valahol. Szóval, híg lében úszkáló darabkák, a szalvétagombóc meg egészen feledhetően érdektelen. Amúgy a tálalás profi, és látszik, hogy nem egy első próbálkozás... de valahogy hiányérzetet hagyott. Kértem hozzá egy szörpöt, szűk a választék nem alkoholos italokból, nem volt rossz, de... szóval egy szalontüdő, egy sűrű, finom, nagy gombócokkal meg tejföllel egy szerényebb helyen 6-800 forint. Itt közel 3.000. A szörp, mondom szörp, 800 forint mellé. És finom, igen, de! Kis borravalóval több, mint 4.000 forintot fizettem, egy közepesnél jobb szalontüdőért és egy pohár hígított szörpért. Látom az étlapon, hogy rántott húst is ehettem volna, 4.000 forintnál drágábban. Egy nem Balaton parti üdülőhelyen, egy faluban, a keresztútnál. Valahol itt eltolódtak az arányok. De olvasom, hogy népszerű a hely, tolonganak a vevők, akik szeretnek valahol messze drágán enni. Hajrá, egészségükre!