Kötelező élmény magadnak

Ha valamit nem szabad kihagyni Lillafüreden, az nyilván a palotaszálló híres terme, a Mátyás Étterem. Itt járni és nem enni egy ilyen helyen végzetes hiba (lett volna). A bejáratnál egy elég rosszkedvű Mátyás szobor van, talán azért, mert ő kint fázik, amíg mi bent mulatunk. A kerek terem egyszerűen gyönyörű. Az ablakok a határokon túli magyar vonatkozású városokat szimbolizálják, így nosztalgikus trianonizálás közben vacsorázhatsz magyarosan. Elégedetten állapítottam meg, hogy mindben jártam is. Mi most a Brassót jelképező ablak alatti helyet foglaltuk el. Az étlap nem bőséges, de elegáns kínálatot rejt. Szilvás Unicummal nyitottam az estét, ha már magyar, legyen magyar. Az Újházi tyúkhúsleves előkelősködve y-al írva szerepel a kínálatban, igaz, ezt elég vegyesen írják mindenfelé, viszont itt elképesztően finom volt! A gomba rásegítése csak jót tett neki. Másodiknak szarvas bourguignont ettem, feleségem a rozmaringos kacsamellel töltötte közben az időt és magát, és nagyszerűen éreztük magunkat. Később kellemes párbeszéd következtében megegyeztünk a felszolgálóval, hogy ugyan nem mindenhez ugyanaz a bor passzol és ez igaz is volt, de azért a száraz Takler rose-t mindketten nyugodt szívvel megihatjuk. És így is történt, kitűnő választás volt. Ezek után a felszolgált kávét a közértes tejszínnel és zacskós cukorral egy pindurkát snassznak éreztem. Na jó, ne szépítsünk, nem pindurkát, hanem nagyon. De mindezzel együtt kihagyhatatlan élmény!