A kijelzett darabszámba és átlagba beszámítjuk partneroldalunkon, a Szállásvadász.hu oldalon leadott értékeléseket is. Ott lehetőség van szöveg nélkül is értékelni. Az ilyen (kizárólag pontozásos) értékelések nem kerülnek megjelenítésre.
1795-ben a településre költöző borkereskedő és termelő zsidó családok építették a mádi zsinagógát. A barokk stílusban felépített zsinagóga mellett Mádon egy híres talmudiskola is működött. A település lakosai különböző vallásúak voltak, de a katolikus, protestáns és izraelita hívek békében éltek egymás mellett.
Tovább olvasom >>
A 1848-49-es szabadságharc alatt a község zsidó lakosai Kossuth Lajost támogatták. Az I. világháború hősi halottai nevét megtaláljuk a település emlékművén. Mint máshol is, a zsidó lakosokat deportálták a II. világháború ideje alatt, közülük összesen 40-en tértek vissza Mádra, de később, 1950-56 között ők is elhagyták a települést. A zsinagóga ettől kezdve folyamatos pusztulásnak indult, több terv is született arra vonatkozóan, hogy hogyan tudnák haszonsítani, ám ezek közül egy sem valósult meg. Sokáig romosan, ledőlt oromfallal állt, mígnem a 2002–2004-es restaurálás visszaadta az épület eredeti pompáját.
A kijelzett darabszámba és átlagba beszámítjuk partneroldalunkon, a Szállásvadász.hu oldalon leadott értékeléseket is. Ott lehetőség van szöveg nélkül is értékelni. Az ilyen (kizárólag pontozásos) értékelések nem kerülnek megjelenítésre.
Kihagyhatatlan 2024. január 24.a párjával járt itt
55
Mád gyönyörű barokk/részben copf stílusú, több mint 200 éves zsinagógája a második világháború után elvesztette eredeti funkcióját, mivel Mád zsidó lakosságának 90%-a elpusztult. A holokauszt után csak kevesen tértek vissza, később ők is elköltöztek innen, a hitközség megszűnt, az épületet az 1950-es évek elején bezárták.
Teltek az évtizedek, az épület állaga egyre csak romlott, a kis zsinagóga már a teljes összeomláshoz közeli állapotba került. 1978-ban az épületen állagmegóvási munkákat végeztek, mégis az ezredfordulóra már úgy tűnt, hogy sorsa a végső pusztulás lesz. Az egész világon mindössze néhány zsinagóga maradt meg ebből a korból (1795-ben építették), tehát már ez is érdemessé tette a mádit a megmentésre, de a szépsége okán is indokolt volt, hogy 2002-2004 között felújították. A helyreállítást az tette lehetővé, hogy a New York-i World Monumnets Fund Jewish Heritage Grant programja kezdeményezte a zsinagóga feltárását, ami a tulajdonos Kincstári Vagyoni Igazgatóságot arra ösztönözte, hogy megbízást adjon a rekonstrukció megtervezésére, majd az épület külső helyreállítására és a restaurálási munkálatokra. A nagy múltú imaház ma ismét teljes szépségében pompázik. Olyannyira, hogy úgy tartják, a mádi a világ zsinagógáinak egyik legszebbike, mely joggal szerepel a Világ legszebb 100 zsinagógája című, Amerikában megjelent albumban. A műemléki helyreállításában végzett kiváló munkát, a zsinagóga szakszerű restaurálását 2005-ben Európa Nostra-díjjal ismerték el. (Magyarországon mintegy 30 műemléki felújítás kapott eddig ilyen elismerést, köztük még egy vidéki zsinagóga. ) Mi a zsinagógával egy telken lévő Rabbiházból jöttünk át az ottani kiállítást is bemutató hölggyel, akitől részletes, szakavatott bemutatást kaptunk az épületről.
Kihagyhatatlan 2020. augusztus 8.barátokkal járt itt
55
A különleges, hazánkban egyedülálló, barokk stílusú zsinagóga 1795-ben épült és több mint 150 évig szolgálta a helyi haszid zsidókat. Építését két gazdag család, a Brener és a Teitelbaum testvérek finanszírozták, akik borkereskedőkként telepedtek le Mádon.
A padok 130 hívó számára biztosítottak ülőhelyet a földszinten, a férfiak számára, mivel a nők imahelye a nyugati oldalon kialakított karzaton volt. (Az egyik Teitelbaumot, Mózest csodarabbiként tartották számon, akinek Sátoraljaújhelyen van a sírhelye. )
A második világháború után a zsinagóga elvesztette eredeti funkcióját, mivel a falu zsidó lakosságának 90%-a meghalt. A zsinagógát és a rabbiházat a telekkel együtt tanácsi kezelésbe vették. A rabbiházban lakásokat alakítottak ki, a zsinagóga épülete teljesen tönkrement. A épület külső helyreállítási munkálatai 2000-ben kezdődtek meg, 2004-ben adták át a felújított épületet. Az egykori rabbiképzőben zarándokszállást alakítottak ki, valamint helytörténeti és helyi vallástörténeti kiállítás látható. A szállásadónknak köszönhetően nyílt lehetőség arra, hogy nyitvatartási időn kívül, napnyugtakor megnézzük a zsinagógát.
Kihagyhatatlan 2020. augusztus 3.a párjával járt itt
55
Egészen sajátos, hogy ilyen történelemdarabkákat lehet találni valahol a hegyek között. Valahogy most olyan elképzelhetetlen, hogy a csodarabbik itt éltek, ebben a házban, a magyarországi haszid zsidók egy ilyen különös zárványt alkottak a múltban, még az országban máshol tomboló zsidótörvények sem jutottak el hozzájuk, nem hatottak rájuk egy jó darabig.
Gyönyörűen rendbe van hozva a hely, méltó módon őrzi ezt a különös világot. A csodarabbik háza a kiindulási alap, ott van egy részletesebb kiállítás is, bizonyos interaktív elemekkel, a recepciós hölgy kedvesen, szívesen vezet és magyaráz, azután átmehet mindenki a zsinagógába, ami káprázatosan szép. Talán valami kevés ízelítőt, szilánkot ebből át tudnak adni a fotók is.
Az értékeléseket az Ittjártam.hu felhasználói írták, és nem feltétlenül tükrözik az Ittjártam.hu véleményét. Az átlag számításánál figyelembe vettünk 1 darab olyan értékelést is, melyet szöveg nélkül, csak pontozással adtak le partneroldalukon, a szallasvadasz.hu-n.
Ön a tulajdonos, üzemeltető?
Használja a manager regisztrációt, ha szeretne válaszolni az értékelésekre, képeket feltölteni, adatokat módosítani! Szívesen értesítjük arról is, ha új vélemény érkezik.